Mit kívánjunk az ünnepekre?

A vágyott ajándék nem iPhone, hanem az Úr eljövetele. Bár az ünnep jelentősége nem kicsi, a kezdőbetűje igen.

Mit kívánunk, ha kellemes Karácsonyt írunk? Sajnos leginkább semmit – semmit sem kívánni pedig nem kedves dolog. Tehát mivel az ünnepneveinket kisbetűvel írjuk, csupán kellemes karácsonyt kívánhatunk.

Mourinhót vagy Mourinhot rúgták ki?
Erre a kérdésre azok adnak jó választ, akik nagyon otthon vannak a helyesírási kérdésekben, illetve akik nemigen ismerik a szabályokat.

Nem lehet kapni normand fenyőt
Mégpedig egyszerűen azért, mert nincs ilyen fa. Hogy nevezik akkor?

Senkit sem zavar a kínos kormánybaki – Info vagy infó?
Érthetetlen, miért nem tűnik fel senkinek, hogy hibás a heti kormányzati tájékoztató neve.

Mint a mesében: okoskenyér és jól nevelt hurrikán
Nevezzük, hívjuk, névre hallgató, névre keresztelt – Hogyan használjuk őket?

Kidobófiúkkal az embercsempészek ellen?
Sok hírportálon, sőt újságokban is ez olvasható – de persze nem így gondolták. Parti őrség vagy partiőrség?

Hogy hívják a japán miniszterelnököt? – Csatangolás a japán nevek átírásának útvesztőjében
A japán a vezetéknév és utónév sorrendjét illetően rokonlélek velünk. S ha már biztosak vagyunk a helyes sorrendben, találnunk kell jó átírási formát.

Milyen orosz repülőgép zuhant le?
Majdnem mindenki hibásan mondja. Rendet vágunk a repülőgépmárkák kiejtésében.

Szómágia: a határkerítés, amely nem kerítés
Az osztrákoknak köszönhetően remek példát láthattuk arra, hogyan erőszakolja meg a nyelvet a politika.

Magyar szavak, amelyektől mindenki fél
Hogy mondjuk a csuklik, a siklik, az ízlik igét felszólító módban?

A kormányfő, akinek négy neve van
Alexisz Ciprasz, Aléxisz Cíprasz, Alekszisz Ciprasz, Alexis Tsipras – miért írják ennyiféleképpen Görögország miniszterelnökének nevét, és melyik a helyes?

Két okból nő olykor nagyra ez a k betű: az egyikért a ludas a felirat például az üzletekben, kirakatokon. A másik interferencia a sokat szapult idegennyelv-ismeretünknek ellentmondó tudásunkból ered, azaz hogy angolul Merry Christmas, franciául Joyeux Noël, németül Fröhliche Weihnachten, ahol nagybetűvel írandó. A Noël keresztnév, magyar megfelelője a Karácson. A Karácsony csak vezetéknév lehet, vagy földrajzi névről van szó.

A karácsony persze lehet boldog, szép, esetleg – Charles Dickens Karácsonyi énekére gondolva – víg is.

A Szilveszter viszont keresztnév. 314. december 31-én választották pápává I. Szilvesztert, aki 21 évvel később ugyanezen a napon távozott a földi létből. Róla nevezték el a szilvesztert, melyet azonban nem mindig december 31-én ünnepeltek: december 24. és január 6. között mozgott, csak 1691-től, XII. Ince pápa jóvoltából állapodott meg december 31-én.

Szilveszterkor nem kívánunk semmit, mivel az igazi ünnep az újév, január elseje, a szilveszter este pedig az egyház szerint az újév előestje, a vigília. Vigalom van a többi házban, ám stílustalan a zajkeltéssel másnak ártani, mivel annak éppen az ártó erő távol tartása a célja.

Majd ha gondolatban eljutottunk az éjfélig és a jókívánságokig, akkor láthatjuk, hogy amíg az avuló, 2006-os kiadású Osiris-féle Helyesírásban Boldog új évet kíván (B. ú. é. k.) olvasható, A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásának 285. b. pontjában BÚÉK-ot látunk, mely kapcsán az olvasható, hogy „Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűvel írt betűszók”. A sok ismert tulajdonnévi betűszó – BKK, KSH, ELTE stb. – után a BÚÉK-ot látván keletkezik a Boldog Új Évet Kívánok alakulat, de mivel itt közszói betűszóról van szó, ez a jókívánság is kisbetűvel írandó; még akkor is, ha az emfázis nagybetűt sugall.

Gyakori a BUÉK forma, mivel így könnyebb kiejteni, de uj év sem létezik, csak új év.

A rövidítéssel keverés és az eltévedt precízség íratja a B. Ú. É. K.-ot, de ha pontosak akarunk lenni, ne tegyünk pontot. Az Akadémiai Kiadó gondozásában 1997-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai, Tizenegyedik kiadásban még ez látható: „B. ú.é. k. = Boldog új évet kíván”. Idei könyvük 180. oldalán viszont a boldog új évet kíván és BÚÉK kapcsán kissé félrevezető, hogy a BÚÉK előtt a „röv.” olvasható, mely azt jelenti: rövidítve, holott éppen azt taglalják, hogy ez nem rövidítés, hanem betűszó, ezért kell pontok nélkül írni.

Továbbá ha boldog újévet kívánunk, akkor csupán soványka egy napra, január elsejére kívánunk jót, az év további háromszázhatvannégy napjára nem.

Tehát a trendi: boldog új évet kívánok, BÚÉK; no de ne szaladjunk előre: kellemes karácsonyt kívánok.