Ha az úszószövetség szót nézzük, az egybeírt változat a helyes, hiszen az úszó szövetség vagy egy olyan szervezetet jelentene, amely vízen halad, vagy egy olyat, amely úszó, azaz Hosszú Katinka és Cseh László kollégája – nyilván egyiknek sincs értelme. Az úszószövetség úszók szövetsége, vagy még inkább: az úszók sportjának szövetsége; az előbbi értelmezés birtokos, az utóbbi jelentéssűrítő összetételt eredményez, a végeredmény ugyanúgy egybeírt szó.
Migráns, gyoda, pöcs és a rettegett g-szó
A kifejezések, amelyek szerintünk leginkább meghatározták a 2015-ös évet. Szubjektív és szókimondó lista.
Mit kívánjunk az ünnepekre?
Karácsonykor a vágyott ajándék nem a legújabb iPhone, hanem az Úr eljövetele. Noha ez ünnep jelentősége nem kicsi, a kezdőbetűje igen.
Mourinhót vagy Mourinhot rúgták ki?
Erre a kérdésre azok adnak jó választ, akik nagyon otthon vannak a helyesírási kérdésekben, illetve akik nemigen ismerik a szabályokat.
Nem lehet kapni normand fenyőt
Mégpedig egyszerűen azért, mert nincs ilyen fa. Hogy nevezik akkor?
Senkit sem zavar a kínos kormánybaki – Info vagy infó?
Érthetetlen, miért nem tűnik fel senkinek, hogy hibás a heti kormányzati tájékoztató neve.
Mint a mesében: okoskenyér és jól nevelt hurrikán
Nevezzük, hívjuk, névre hallgató, névre keresztelt – Hogyan használjuk őket?
Kidobófiúkkal az embercsempészek ellen?
Sok hírportálon, sőt újságokban is ez olvasható – de persze nem így gondolták. Parti őrség vagy partiőrség?
Hogy hívják a japán miniszterelnököt? – Csatangolás a japán nevek átírásának útvesztőjében
A japán a vezetéknév és utónév sorrendjét illetően rokonlélek velünk. S ha már biztosak vagyunk a helyes sorrendben, találnunk kell jó átírási formát.
Milyen orosz repülőgép zuhant le?
Majdnem mindenki hibásan mondja. Rendet vágunk a repülőgépmárkák kiejtésében.
Szómágia: a határkerítés, amely nem kerítés
Az osztrákoknak köszönhetően remek példát láthattuk arra, hogyan erőszakolja meg a nyelvet a politika.
Magyar szavak, amelyektől mindenki fél
Hogy mondjuk a csuklik, a siklik, az ízlik igét felszólító módban?
A kormányfő, akinek négy neve van
Alexisz Ciprasz, Aléxisz Cíprasz, Alekszisz Ciprasz, Alexis Tsipras – miért írják ennyiféleképpen Görögország miniszterelnökének nevét, és melyik a helyes?
De ha az úszó szó nem főnévi jelző, hanem összetételi előtag, miért helyes a Magyar Úszó Szövetség írásmód? Azért, mert így jegyezték be az 1907-ben alapított szervezet nevét, s ezt tiszteletben kell tartani akkor is, ha egyébként nyelvtanilag nem lenne helyes. A külföldi szervezetek esetében viszont megússzuk az efféle „hibakonzerválást”, mert a nevüket nem magyarul jegyezték be, s mindig a magyar helyesírás szerint fordítjuk le. Így előfordulhat egy mondatban is a kétféle írásmód: „A Magyar Úszó Szövetség alapító tagja volt az 1908-ban létrehozott Nemzetközi Úszószövetségnek.”
Ugyanígy a magyar labdarúgó-szövetség neve Magyar Labdarúgó Szövetség, az UEFA, illetve a FIFA teljes nevét viszont Európai Labdarúgó-szövetség, illetve Nemzetközi Labdarúgó-szövetség formában kell írni.
A futballszövetségünk ügyében egyébként az Osiris-féle Helyesírásban és az egyik helyesírási tanácsadó portálon is a Magyar Labdarúgó-szövetség formát javasolják, tévesen. Az MLSZ alapszabálya a Magyar Labdarúgó Szövetség nevet határozza meg.
A hagyomány nemcsak feldarabol, olykor egyben is tart kifejezéseket: a hat szótagnál hosszabb, többszörösen összetett Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium szavakat elvileg kötőjellel kellene írni. Érdekesség, hogy a helyesírás „törvényének” Justicia területén sikerült érvényre jutnia: nem Igazságügyminisztériumnak, hanem Igazságügyi Minisztériumnak hívják a tárcát. Ha nem -i képzővel bontjuk ketté a szót, kötőjelet is betoldhatunk, de ez nem hivatalos elnevezés, tehát csak kis kezdőbetűvel helyes: igazságügy-minisztérium.
Fontos, hogy nemcsak a régi szervezetnevek írásmódját kell tiszteletben tartani, amelyek bejegyzésekor esetleg más vonatkozó helyesírási szabályok voltak érvényben. Az XY Partyszervíz Kft. nevében két súlyos hiba is van – parti helyett party, szerviz helyett szervíz –, mégsem bírálhatjuk felül a hivatalos nevet. Ahogy hiába kellene kötőjellel kapcsolni a kezelő szót az előtte állóhoz az Államadósság Kezelő Központ és Állami Autópálya Kezelő nevében – hiszen tárgyas összetételek –, a szervezetek különírt nevet viselnek. A 2015-ös hírekben igen gyakran szereplő Befektető-védelmi Alap nevének első részét is kötőjellel írjuk, holott egybe kellene. Persze a kis cégek, szervezetek nevében fellelhető hibák is bosszantóak, de még inkább elvárható lenne a napjainkban létrehozott nagyobb köztestületektől, vállalatoktól, hogy a helyesírás szabályait tiszteletben tartva válasszanak nevet.
