Jogosan érezheti bárdolatlannak a megszólítást az, aki például egy titkárságra „tisztelt”-et írt, míg a válaszban ő „kedves” lett, keresztnévvel. Ez különösen akkor visszás, ha a titkársági dolgozó zsebében OKJ-s papír lapul, míg a partner esetleg halmozottan doktor, csak éppen nem rukkolt elő vele.
Önkormányzattól löktek nekem a minap egy „Tisztelt (keresztnév) Úr” oktalanságot. Miután nem tudtam, sírjak vagy nevessek, kollégám emlékeztetett egy hasonló katyvaszra, mely a Tisztelt Ház falai között hangzott el a MIÉP-es Szabó Lukács és Torgyán József szócsatájában. Utóbbi „Tisztelt Lukács képviselő úr!”-ral kezdte a válaszát, mire előbbi „Tisztelt József képviselő úr!”-ral viszonozta a figyelmetlenséget.
És még egy: ha teljes névvel szólítjuk meg a másikat, akkor vagy másoljuk be a nevét, ha már rendelkezésünkre áll, vagy vegyük a fáradságot, olvassuk el akkurátusan, ne kereszteljük át, ellenkező esetben ügyünkre is könnyen keresztet vethetünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!