Woody Allen és a zoknibábok

Woody Allen zoknibábokkal filozofál, miközben limonádét gyárt. Itt az Abszurd alak.

Szathmáry István Pál
2015. 09. 25. 7:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Itt jön a drámai csavar. És itt érünk el Allen időről időre visszatérő makacs késztetéséhez – mely igazán csak a Match Pointban sikerült –, hogy nagy egzisztencialista kérdéseket boncoljon. Kár, hogy intellektuálisan megedzett sebészkés helyett ezúttal is finomra szidolozott, tompa halkéssel esett neki az emberi létezés nagy problémáinak, így aztán abszurd hősünk dilemmája nagyjából annyira érdektelen, mint az a kérdés, mit játszik az alkalmi vonósnégyes az egyetemi jótékonysági bálon.

Történik egyszer, hogy Abe és Jill egy kávézóban véletlenül kihallgatják, amint egy szegény nő az őt módszeresen megalázó bíróról beszél a tárgyalása kapcsán. Ekkor fény gyúl kiégett hősünk agyában: ha megszabadítja a társadalmat ettől az elvetemült, akarnok és a hatalmi helyzetével visszaélő figurától, azzal jobbá is teszi a világot, és a régóta lankadó lelkesedése is visszatér. Persze a tervébe nem avat be senkit, de mint egy olcsó kábeltévés nyomozósorozatban, nyilván itt is kiderül hamarosan, hogy a kisközösségi létezés óvó közegében nemcsak a félrelépések, de a morális gerjedelemből elkövetett öncélú gyilkosságok sem maradhatnak sokáig titokban.

Kár, mondhatnánk, ha kicsit is szorítanánk a papírmasé figura Abe-nek, hiszen végre megtalálta a módszert, amitől rendbe jött a nemi élete, kedélye kisimult, még kedvenc alkoholos flaskájától is érzékeny búcsút vett. Sajnos azonban a párkapcsolatoknak nem tesz jót egy elhallgatott, filozófiai indíttatású gyilkosság, ezt a sokakat érintő problémát a saját bőrén kénytelen megtapasztalni Abe, miután Jill egyre többet tud meg az ügy részleteiről.

Nemcsak azért nem érdemes elárulni a nagy fordulatot, hogy ne csökkentsük az izgalmi faktort – nehéz is lenne, nincs hová –, hanem mert még az egyébként is mesterkélt, helyenként szinte amatőrnek ható film alacsony átlagát is képes alulmúlni.

Tanulság: Barcelonát, Rómát vagy Londont kamerázni (hogy csak Woody portfólióját soroljuk) mindenképp kifizetődőbb, mint az Egzisztencializmus kezdőknek című segédanyagot társasági bohózat formájában rögzíteni.

(Abszurd alak. Színes, feliratos, amerikai vígjáték, 96 perc, 2015. Rendező: Woody Allen. Forgalmazó: Freemann Film)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.