Barátaival kezdett bele a Radírfej forgatásába, amely végül négy évig tartott. Az 1977-ben elkészült szürreális fekete-fehér rémálom sötét világképe és zavarba ejtő témaválasztása felkeltette a figyelmet rendezője iránt.
Mel Brooks, a híres komikus épp rendezőt keresett Az elefántember című mozihoz, miután megnézte a Radírfejet, átölelte Lynchet és így kiáltott: Te őrült vagy, imádlak, fel vagy véve! Az Anthony Hopkins és John Hurt főszereplésével készült alkotás 1980-ban nyolc Oscar-jelölést kapott, amelyből kettőt maga Lynch könyvelhetett el a legjobb rendező és legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában.
Geroge Lucas, aki szintén hatalmas Radírfej-rajongó volt, rábízta volna A jedi visszatér rendezését, de Lynch elutasította, elkészítette inkább a kultikus sci-fi regény, a Dűne filmadaptációját Kyle MacLachlannel és Stinggel a főszerepekben. Amivel aztán csúnyán megbukott, bár sokan úgy vélik, ez is remekmű lett volna, ha Lynch vághatja meg, és nem a producerek. Bár a rendező a kudarcról később elmesélte, hogy George Lucas előre figyelmeztette, a Dűnét nem lehet megfilmesíteni, „neki lett igaza”.
Ez idő tájt kezdte el rajzolni kultikussá vált ironikus képregény-sorozatát, a The Angriest Dog in the World (A világ legdühösebb kutyája) címmel. 1986-ban elkészítette több mint tíz éve dédelgetett álmát, a Kék bársonyt, amelyben megjelenik az összes jellegzetes lynchi jegy: a szürrealitás, a titkokhoz és bizarr témákhoz való vonzódás, a szex és az erőszak viszonya, az elfojtások, a tudatos és a tudattalan kapcsolata, a látszatok és a perverziók összefonódása, a groteszk, gyakran démonikus karakterek, a szövevényes szálakon futó cselekmény és a nyugtalanító végkifejlet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!