Életünk határai: felkavaró film A szoba

Egy rabságban született gyermek találkozása a valósággal. Megrázó dráma Lenny Abrahamson filmje, A szoba.

fib
2016. 01. 26. 7:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lenny Abrahamson ír rendező eddigi filmjeivel – a Frank, a Mit tettél, Richard?, a Garázs – bizonyította, megvan a képessége hozzá, hogy egyedi látásmódját a nagyközönség számára is fogyaszthatóvá tegye. Felkavaró témákhoz nyúl, amelyeket szokatlan érzékenységgel fejt ki, apró részletekre hívja fel a figyelmünket a világból, és ezzel új világot nyit számunkra. Filmjei így egy szerteágazó, de tökéletesen egybeforrt univerzummá épülnek föl végül, amelynek mi, nézők is részesei vagyunk: pöttöm, de igen fontos alkotóelemei. A szereplőkkel együtt mérjük fel a világot, ami adatott számu(n)kra.

Legújabb filmje, A szoba is e számbavétel része. A történet roppant egyszerű: egy férfi elrabol és egy kerti fészerből átalakított szobában tart fogva egy fiatal lányt (Brie Larson), akinek a rabságban gyermeke születik. Éveken át együtt élnek az apró szobában, a férfi esténként megérkezik, élelmet, valamint gyógyszert hoz, és ágyba bújik a megfélemlített lánnyal. A kisfiú, Jack (Jacob Tremblay) a film kezdetén lesz ötéves. A világot számára a szoba jelenti, ami azon kívül van, csupán fikció. Egy nap azonban a mamája elárulja a titkot a külvilágról, majd közösen tervet szőnek a szökésre. Kérdés azonban, hogy a bezártság után tudnak-e még alkalmazkodni a valósághoz, felismerik-e, hogy az a valóság, és egyáltalán szükségük van-e rá.

Jack pontosan számon tartja a környezetét. Amíg a szoba jelenti a valóságot, addig minden kiszámítható és biztonságos, amint azonban kitárul a világ, a felmérés is lehetetlenné válik, és ezzel eltűnik a biztonság. Anyja ezt látszólag képtelen feldolgozni, de Jack lassan ráébred, hiába hatalmas, átláthatatlan és veszélyekkel teli a világ, mégis ez az a hely, ahol élnie kell. Abrahamson lassan és visszafogottan adagolja a drámát. Vannak ugyan vonósokkal kísért hamisítatlanul hollywoodi giccses nagytotálok, a lényeg mégis Jack és az, ahogyan a világot látja: töredékesen, torzítva, majd egyre tisztábban, élesebben egészen addig, míg végül már eligazodik az új valóságban.

Brie Larson és Jacob Tremblay játéka lélegzetelállító (előbbit a film, a rendező és a forgatókönyv mellett Oscar-díjra is jelölték a szerepért). Tökéletesen ábrázolják a világ kitárulását, folyamatosan szembesítve a nézőt a saját határaival: vajon a mi szobánknak hol állnak a falai, meddig tart számunkra a világ?

(A szoba [16], ír–kanadai filmdráma, 2015, 118 perc. Rendező: Lenny Abrahamson.)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.