Röhrig Géza: A doni tragédiáról vagy Trianonról is kellene művészfilm

A Saul fia főszereplője bármikor beleadná szívét-lelkét egy ilyen filmbe – mondta az izraeli premieren.

MTI
2016. 02. 01. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az izraeli mozik február 11-étől vetítik a Saul fiát, amely 450 fős díszbemutatóval ünnepelte premierjét Tel-Avivban. A vasárnap esti vetítés után Röhrig Géza elmondta, nem érte csalódás, Nemes Jeles László rendezővel számítottak arra, hogy a film különleges fogadtatásban részesül Izraelben, csakúgy mint Németországban. – Ha egyetlen estéből következtetni lehet bármire, akkor azt láttam, hogy

itt is hat a film, ám nyilván erősen más a fénytörése Izraelben, mint másutt

– fogalmazott. Szerinte Izrael sajátos helyzete miatt csak napjainkban vált lehetségessé bemutatni egy efféle alkotást. – Ez egy fiatal, születése óta állandó háborúskodásban és veszélyérzetben élő ország, emiatt muszáj volt militarizálódnia. Évtizedekig a makkabeusok szellemisége uralkodott, és persze sok tekintetben még ma is e hőskultusz a meghatározó. Ha az ötvenes években álltunk volna elő ezzel a filmmel, egészen biztosan meghurcoltak volna bennünket.

Visszautasította a feltételezést, hogy a holokauszt indokolná Izrael létjogosultságát. – A Biblia népének Jeruzsálemhez való jogához nem kell Auschwitz legitimációja. A kettő nem függ össze, még akkor sem, ha történeti szemszögből nézve az ENSZ nyilván nem szavazta volna meg akkor és úgy az ország megalakítását, ha közvetlen előtte nem ölnek meg hatmillió zsidót Európa szívében – vélekedett.

A főszereplő szerint nem igaz, hogy csak egy zsidó témájú magyar alkotásra vevő a nagyvilág.

A doni tragédiáról vagy Trianonról nemcsak hogy lehetne, de kellene is már egy nagyon nagy erejű művészfilmet készíteni

– mondta. – Minden sejtemben borzongok a magyarok és a zsidók szembeállításától,

bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe.

A Saul fia attól egyetemes, hogy nagyon zsidó. Csak abban tudunk mélyre ásni, amit ismerünk, amit élünk. Tolsztoj mélyen orosz volt, Balzac mélyen francia. Intenzív egyetemességhez csak intenzív partikularitáson át vezet út. Csak akkor lehet jó egy a marosvásárhelyi fekete márciusról vagy egy Isonzónál megölt századról szóló film, ha azt minden kompromisszum nélkül olyanok készítik, akiknek mindez valóban a legeslegdrágább ügyük.

Azt, hogy a zsidó vallásos életformát választotta, gyökértelenségével magyarázta a művész. – Tizenkét éves koromban fogadtak örökbe Rosenthalék, rengeteg fehér folt volt és van a kisgyerekkoromban, szükségem volt a múltra. A zsidósággal három és fél ezer év múltra tettem szert.

Röhrig Géza tervei között szerepel, hogy visszatelepül Magyarországra. – Régóta töröm már a fejem azon, hogyan vegyem az irányt a hazafelé. Fapados járatokkal Izrael és Magyarország ma már könnyen áthidalható távolság. Szívesen élnék a Jeruzsálem–Budapest tengely mentén, csodálatos öregkorom lehetne – zárta a beszélgetést a Budapestről New Yorkba elszármazott költő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.