Visszafelé sült el Izrael fegyvere

Az iráni atomerőművek elleni kibertámadásról szóló filmet mutattak be a berlini filmfesztiválon.

Grund
2016. 02. 19. 14:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai filmes nem először merészkedik rázós terepre. Korábbi alkotásaiban egyebek mellett a lehallgatási botránnyal, a szcientológiával, a katolikus egyház gyermekmolesztálási ügyeivel és a kerékpáros Lance Armstrong doppingügyével is foglalkozott. 2007-ben a CIA kihallgatási technikáiról szóló Taxi to the Dark Side (Taxi a sötét oldalra) című filmjével elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat.

Legújabb munkájában a Stuxnet nevű számítógépes vírus nyomába ered, amellyel Izrael igyekezett megbénítani az iráni atomprogramot. Az akció azonban kudarcot vallott – hangzik el a filmben, mivel az izraeli különleges egységek elhamarkodottan cselekedtek, így a vírus fejlesztésére fordított több százmillió dollár ment a kukába.

A Stuxnet vírust Izrael az Egyesült Államokkal közösen alkotta meg azzal a céllal, hogy megfertőzzék a legjobban őrzött iráni urándúsítók számítógépes rendszerét anélkül, hogy nyomot hagynának. Sőt, ahogy a filmben elhangzik, a program a perzsa állam teljes számítógépes hálózatát elpusztította volna. A művelet az Olympic Games (Olimpiai játékok) nevet kapta.

A csodafegyver azonban visszafelé sült el, mivel Izrael meggondolatlanul cselekedett – állítják Gibney forrásai. A zsidó állam szakemberei ugyanis megváltoztatták a vírus kódját, amely kijutott az atomerőműből, és így felfedte magát. Irán ennek köszönhetően – orosz és belorusz szakemberek segítségével – hatástalanította a fenyegetést, és még a vírus kódját is sikerült megszereznie.

A Zero Days anonim forrásai szerint a művelet egy darabig a tervek szerint haladt, a vírus közel ezer urándúsító centrifugát tett tönkre, és nem hagyott nyomot maga után. Ám az izraeli fél agresszívebb támadást szeretett volna, ezért változtatta meg a vírus kódját, így a károkozó irányíthatatlan terjedésnek indult, és végül leleplezte magát.

A filmben mások mellett a CIA és az NSA egykori főnöke, Michael Hayden tábornok is megszólal. Elmondása szerint a hadművelet tervezése George W. Bush elnöksége idején, 2006-ban indult. Az Egyesült Államok első embere felettébb elégedett volt az eredményekkel, ezért egyre nagyobb összeget fordítottak a támadó jellegű számítógépes vírusok fejlesztésére.

Ám az amerikaiak egy idő után félni kezdtek attól, hogy egy izraeli támadás Irán ellen őket is háborúba rántaná. A Busht követő Barack Obama elnök éppen ezért csökkentette az Irán elleni kibertámadásokat, így igyekezett időt nyerni, hogy még egy esetleges háború előtt tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a perzsa államot – mondta el Gibney-nek Hayden tábornok.

A Zero Days – amely a filmfesztivál honlapjának jellemzése szerint „figyelmeztető mese a szabadjára engedett technológiáról és a kontrollálatlan politikai hatalomról” – versenybe indul az Aranymedve díjért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.