Ha a női egyenjogúságot a cannes-i szereplésen mérnék le, Magyarország idén példásan jól teljesítene. Nem elfeledve Makk Károly mesterművének, a Szerelemnek a filmtörténeti klasszikusok közé való meghívását, a különböző versenyprogramokban két női rendező képviseli hazánkat Cannes-ban: Andrasev Nadja A nyalintás nesze című animációja a filmesegyetemeknek szervezett Cinéfondation szekcióban, Tóth Luca Superbia című animációs munkája pedig a Kritikusok Hete párhuzamos versenyszekcióban szerepel majd – azaz, esetünkben 100 százalékos a nők aránya a versengő rendezők között.
Az Európai Nők Audiovizuális Hálózatának (European Women’s Audiovisual Network) napokban közzétett tanulmánya azonban közel sem beszél ilyen kiugró arányokról. Az idei cannes-i versenyszekcióban szereplő három hölgy, a francia Nicole Garcia, a német Maren Ade és a brit Andrea Arnold a húsz direktor között 15 százalékos arányt jelent. Arnold egyike azoknak a rendezőszakmában dolgozó hölgyeknek, akik a szigetországban mindössze 13,6 százalékban vannak jelen a szakterületen.
A most közzétett tanulmány hét államban, Nagy-Britannia mellett Olaszországban, Franciaországban, Horvátországban, Ausztriában, Svédországban és Németországban vizsgálta a kérdést, és arra jutott, hogy az elmúlt években jelentős változás sehol nem következett be a nemek arányában. A hét országban arányaiban 21 százalék a női rendezők reprezentációja, míg a játékfilmgyártásra fordított költségek mindössze 16 százalékát kapják a hölgyek. Vagyis öt filmből mindössze egy játékfilmet rendez hölgy a hét országban.
A kutatásban részt vevők közül a franciák látják legkiegyensúlyozottabbnak a rendezőszakmát, itt mind a megkérdezett hölgyeknek, mind az uraknak csak mintegy harmada érzékel nemi egyenlőtlenségeket. Náluk a legkézzelfoghatóbb a változás a női rendezők arányában is: 2009 és 2012 között 20-ról 28,6 százalékra nőtt a hölgyrendezők jelenléte a játékfilmkészítésben. Elgondolkodtató, hogy ehhez az emelkedéshez képest a briteknél tíz év alatt, 2004 és 2014 között a növekedés alig 0,6 százalékos volt.
A tanulmányt készítő szervezet tizenöt pontba szedte azokat az ajánlásokat, amelyek a jelenlegi helyzeten változtathatnának. Ebben mások mellett elhangzik, hogy növelni kellene a nők arányát a források elosztásának döntéshozatali szintjén, növelni kellene a filmes oktatásban részt vevő hölgyek arányát, a közpénzekhez való hozzáférésben is csökkenteni kellene a nemi egyenlőtlenségeket, valamint motiválni kellene a producereket, hogy több nőt foglalkoztassanak rendezőként.
Ami a magyar viszonyokat illeti, a női rendezők számán még van mit javítani, de a döntéshozói szinten már európai összevetésben is egészen jól állunk: a Filmalap vezérigazgatója (Havas Ágnes), a két vezérigazgató-helyettes egyike (Jung Zsuzsanna) és a hatfős döntőbizottság két tagja (Havas Ágnes, Goda Krisztina) is hölgy.
