Mészáros Márta nyolcvanöt éves

Ma ünnepli születésnapját a Kossuth-díjas rendező, és dolgozik az Aurora Borealis utómunkálatain.

Mészáros Márta gyerekként családjával a Szovjetunióba költözött, nehéz időszak következett az életében, hisz édesapját, Mészáros László szobrászművészt, aki Frunze városában a kirgiz művészeti akadémia egyik alapítója lett, koholt vádak alapján kivégezték. Nem sokkal később édesanyja is meghalt, Mészáros Mártát 1946-os hazatérésükig a magyar kolónia vette gondjaiba. Az ötvenes években elvégezte a moszkvai filmfőiskolát, ezután itthon készített híradókat és riportfilmeket, 1956-tól három évig Bukarestben forgatott dokumentumfilmeket. 1958-ban feleségül ment a szintén filmrendező Jancsó Miklóshoz.

Korai munkái közül az 1961-es Szívdobogás egy kisfiú műtétének történetét meséli el. 1968-ban forgatta első játékfilmjét Eltávozott nap címmel, az állami gondozásban felnőtt, a maga sorsát határozottan irányító fiatal nő szerepét az Kovács Kati énekesre bízta.

A hetvenes években számtalan díjat nyert, és a legismertebb magyar rendezők egyike lett, az 1975-ös Örökbefogadásért például a Berlini Filmfesztivál történetében első női rendezőként kapta meg az Aranymedve díjat. Az emberi kapcsolatokat újszerűen ábrázoló alkotása volt a Kilenc hónap, majd az Ők ketten is, utóbbi az egyetlen film, amelyben együtt szerepelt Marina Vlady francia színésznő és férje, a legendás orosz színész-énekes Vlagyimir Viszockij.

1982-ben született az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek, majd a Napló szerelmeimnek, a Napló apámnak, anyámnak és a Kisvilma – Az utolsó napló. A filmek a rendezőről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követik nyomon gyermekként, kamaszként és fiatal nőként, az utolsó rész a trilógia előzményeiről szól. A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, a bemutatáshoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni.

Mészáros Márta számos filmjeiben (Holdudvar, Szép lányok, ne sírjatok) a nők döntéshelyzeteit és magatartásformáit vizsgálta, tabukat döntögető témáit, szemléletmódját itthon olykor kedvezőtlenül fogadták, míg külföldön feminista mozgalmak hivatkoztak rá. Az asszonyi életproblémák ábrázolásához később az 1993-as Magzattal tért vissza. Ebben Kováts Adél játszotta a főszerepet, a filmet jelölték a berlini Aranymedvére. 

Több filmjében választotta központi szereplőnek a múlt egy-egy nagy formátumú alakját: feldolgozta Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír-apáca (A hetedik szoba), majd az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke, Nagy Imre életét (A temetetlen halott), két éve a szociáldemokrata politikus Kéthly Annáról forgatott filmet (Utolsó jelentés Annáról). 2001-ben táncfilmet készített Bartók A csodálatos mandarinjából. 

Legújabb alkotása, az Aurora Borealis – Északi fény forgatása tavaly decemberben zárult le. Mészáros Márta a nyáron fejezte be a film vágását, jelenleg a digitális effekteken végzik az utolsó simításokat. A film világpremiere az alkotók reményei szerint egy nagy múltú, európai A kategóriás fesztiválon lesz, és 2017 tavaszán kerül a hazai mozikba. A Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével készült alkotás két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja.

Mészáros Márta munkásságát több díjjal ismerték el. 1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész lett, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat kitüntetést.