Újabb magyar rendező tart Hollywoodba

Migránsok között keresett főszereplőt, végül rátalált a magyar színészre. Mundruczó Kornélt kérdeztük.

Pályakép.

Mundruczó Kornél a nemzetközi színtéren napjaink egyik legjegyzettebb színház- és filmrendezője. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1998-ban előbb színész szakon, majd 2003-ban rendezőként is diplomázott. Első nagyjátékfilmje, a Nincsen nekem vágyam semmi 2000-ben a Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb elsőfilm díját. Egy évvel később az Afta című rövidfilmjével a legjobb kisfilm díját nyerte el a Filmszemlén, 2002-ben a Szép napokkal Ezüst Leopárdot érdemelt ki Locarnóban. A cannes-i és a berlini filmfesztiválon is volt ösztöndíjas. 2005 óta minden filmje szerepel Cannes-ban: akkor a Johanna című operafilmmel az Un Certain Regard szekcióban mutatkozott be. A Delta és a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv a nagyjátékfilmes versenyben szerepelt, előbbi Fipresci-díjat is kapott. Két éve a Fehér isten az Un Certain Regard program fődíját érdemelte ki. A most forgó Felesleges ember magyar–német koprodukcióban készül a Proton Cinema gyártásában és a Filmalap 697 millió forintos támogatásával. Mundruczó Petrányi Viktóriával alapítója a Proton Cinemának és Büki Dórával a Proton Színháznak. Külföldi munkái mellett független színházi rendezőként többek között a Krétakör Színházban és a Bárkában is rendezett.

– Nem érzi úgy, hogy színházban sokkal élesebben, nyersebben képes fogalmazni, mint filmben?

– Nem. Egyrészt a színházban gyorsabban lehet reagálni, másrészt a műfajnak mások a szabályai és az elvárásai. Eleve nem marad fenn – ez egyszerre szörnyű és csodálatos dolog. Szerintem színházban és filmen is ugyanazt csinálom egyébként, de filmben mindez sokkal provokatívabbnak hat, annyira végtelenül konzervatívvá vált részben a múlt túlzásba vitt tisztelete, részben a televízió miatt az ízlés. A színház más, ott van egy sokkal haladóbb szellem – és itt most nem is szükségszerűen Magyarországra, hanem például a német színházra gondolok. Amit ott elvárnak egy rendezőtől, az az, hogy lehetőleg forgassa fel a világot, és ne az legyen, amit eddig láttunk. Bennem ez valamit nagyon felszabadított. Ezért mind a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, mind a Fehér isten sokkal közelebb áll a színházi munkáimhoz, mint a korábbi filmjeim. A Felesleges ember ilyen értelemben nem fog hasonlítani nemcsak az én életművemben semmihez, hanem általában semmihez. A változást a művészetben egyébként jelenleg leginkább az jelenti, hogy nem írható le ugyanazzal a nyelvvel a valóság, mint amellyel leírható volt öt éve. Van egy óriási káosz, erre a művészet végtelenül unalmasan és klasszikusan reagál, amitől az emberek megnyugszanak, és ez az elvárás marad meg bennük a korral szemben. Bennem pedig ott a kisördög, ami azt kiabálja, hogy próbáljuk megteremteni ennek a káosznak az új nyelvét. Már a Fehér isten is erre volt egy törekvés, és a Felesleges emberrel is ezt szeretném.

– Ez egyúttal a menekülés attól, hogy a közvélemény utóbb odategye a többi menekültfilm közé a Felesleges embert?

– A menekülés örök téma. Az élmény, amit most filmre viszek, visszanyúlik a gyerekkoromig, Beljajev regényéig. A repülő emberben egy indiai kisfiú Angliában repülget. Aztán ott van a Beljajev másik regényéből, A kétéltű emberből készült film, aminek a hangulata nagyon közel állt hozzám. Onnantól jött a levitálás, a levegőben lebegés, mint valami fenomén, egy jelenség, amire mindenkinek reagálnia kell. Amit képtelenség megfejteni, de össze is köt minket. Ez volt az alapgondolat. Az pedig, hogy beért a világ, különös érzés. De le is fog hagyni, mert mindent lehagy.

– Következő filmje egy hollywoodi produkció lesz. Az internetre is felkerült Deeper forgatókönyve bombaerős, ráadásképp a szupersztár Bradley Coopert dobták be hozzá főszereplőnek.

– Két éve olvasok folyamatosan külföldi forgatókönyveket megkeresések alapján, a legkülönfélébb dolgokkal találtak meg, abból kettő volt számomra érdekes, és ebből az egyik a Deeper. Olyan szerzői véna van benne, ami közel áll hozzám, és van benne valami olyan, eddig nem látott világnak a lehetősége, amit meg lehet építeni. Nagyjából azt látom, hogy a producereim ezt várják tőlem, ezért választottak engem, szemben azzal a nagyon sok híres másik rendezővel, akiket direkt nem sorolok most fel. Igazán izgalmas feladat, és hálás vagyok az életnek, hogy egy ilyen kalandot hozott. Egyébként valóban Bradley Cooperről van szó mint főszereplőről, aki most a világ öt legnagyobb férfi sztárja között van. Nem tudom, hogy ez a hollywoodi kaland milyen lesz, majd meglátjuk. Sokszor voltam már abban a helyzetben, hogy elkészítsem az első angol nyelvű filmemet, de ennek talán most jött el az ideje. Azonban a Felesleges ember befejezése és a Deeper között még a következő hetekben operát is fogok rendezni Antwerpenben.

 Levél Merkelnek. Mundruczó Kornélék három hónapig kerestek főszereplőt a Felesleges emberhez a Magyarországra érkezett bevándorlók között, de közülük végül senki sem maradt hazánkban. A filmesek utánuk mentek Németországba, Hollandiába, Svédországba is. Ám azok, akiket megtaláltak, és még hajlottak is volna a szereplésre, nem tudtak visszajönni, nem akarták feladni a menekültstátusukat. Mundruczó Kornél erről lapunknak így mesélt: – Az utolsó német kísérletünknél alkotótársam és producerem, Petrányi Viktória még egy levelet is írt Angela Merkel kancellárnak, hogy tegyen kivételt azzal a fiúval kapcsolatban, akit kiválasztottunk. De erre a jogi keretek között utóbb nemleges választ kaptunk. Történt mindez a forgatás előtt öt nappal. És amikor elmentünk a falig, akkor a Látszatélet című színdarabban kisebb szerepet játszó Jéger Zsombor ugrott be nekem, s végül ő lett a választásunk. A film szerintem vele még jobb is lett. Szír bevándorlót játszik, és annak is tűnik. Amikor elküldtük a róla készült felvételeket a külföldi koproducereinknek, úgy reagáltak: „Na végre, megtaláltátok a menekülteteket!” (K. Gy.)

Levél Merkelnek.

Mundruczó Kornélék három hónapig kerestek főszereplőt a Felesleges emberhez a Magyarországra érkezett bevándorlók között, de közülük végül senki sem maradt hazánkban. A filmesek utánuk mentek Németországba, Hollandiába, Svédországba is. Ám azok, akiket megtaláltak, és még hajlottak is volna a szereplésre, nem tudtak visszajönni, nem akarták feladni a menekültstátusukat. Mundruczó Kornél erről lapunknak így mesélt: – Az utolsó német kísérletünknél alkotótársam és producerem, Petrányi Viktória még egy levelet is írt Angela Merkel kancellárnak, hogy tegyen kivételt azzal a fiúval kapcsolatban, akit kiválasztottunk. De erre a jogi keretek között utóbb nemleges választ kaptunk. Történt mindez a forgatás előtt öt nappal. És amikor elmentünk a falig, akkor a Látszatélet című színdarabban kisebb szerepet játszó Jéger Zsombor ugrott be nekem, s végül ő lett a választásunk. A film szerintem vele még jobb is lett. Szír bevándorlót játszik, és annak is tűnik. Amikor elküldtük a róla készült felvételeket a külföldi koproducereinknek, úgy reagáltak: „Na végre, megtaláltátok a menekülteteket!” (K. Gy.)