Roczó-Nagy Zoltán alkotása ezekre nem ad választ, a vásznon nem azt látjuk, miként reagálna a világ ma a megváltó eljövetelére, hanem azt, hogy mutat Jézus egy sci-fiben, amely akár egy messzi-messzi galaxisban is játszódhatna. Ezzel pedig az ötletben rejlő legnagyobb lehetőséget szalasztották el az alkotók. A meghatározhatatlan idő és tér miatt szinte lehetetlen napjainkhoz kötni a filmet. Emiatt pedig nem csupán a jelen, a teljes zsidó-keresztény kultúrkör is megkérdőjeleződik.
A rendező a fenti interjúban és a bemutató napján is hangsúlyozta, a film legfőbb üzenete a szeretet. Ez újfent örömteli, ám ne feledjük, nem mindegy, hogyan közvetíti egy alkotás az üzenetet. Csupán lelkesedéssel vajon bejárhatók a passiótörténet hatalmas terei? A kétségkívül szimpatikus amatőr színészek hogyan tudnák megjeleníteni azt a szenvedést, amelyet a legnagyobb művészeknek sem mindig sikerült? És ezen a profik – mint a Júdást alakító Kálloy-Molnár Péter – jelenléte sem változtat. Sőt, esetenként – mint Őze Áron nyitójelenete Heródesként – ők sokkal idegenebbül mozognak a történetben.
A #Jézus – Apám nevében elkészítése miatt az alkotók minden tiszteletet megérdemelnek. Ha mindenki ekkora elszántsággal és hittel dolgozna itthon, (filmes) nagyhatalom lehetnénk. Egy dologban hibáztak csak, elmérték a film lehetőségeit és a saját képességeiket. Ezzel pedig még a Biblia üzenetét is veszélybe sodorták.
A filmet a tervek szerint múlt héttől már vetítették volna, ám a startot végül elhalasztották január elejére.
###HIRDETES2###
