A kínaiak már a hollywoodi spájzban vannak

Az ázsiai nagyhatalom leggazdagabb embere már kivetette hálóját a legnagyobb amerikai filmstúdiókra.

Ficsor Benedek
2017. 01. 12. 8:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Az ég alatt nincs lágyabb és gyengébb, mint a víz. Mégis, ha megtámadja a keményet és erőset, semmi nem tudja legyőzni, és semmi nem változtatja meg. A gyenge legyőzi az erőset, a lágy legyőzi a keményet” – idézi Az Út és Erény könyvét, a taoizmus alapművét Salát Gergely sinológus a Kína puha ereje című cikkében. A 2010-ben a Kommentárban megjelent írás bemutatja, az ázsiai ország miként igyekszik a lágy győzelmet, a puha erő filozófiáját átültetni a gyakorlatba. Nem fegyverrel, hanem üzlettel és kultúrával, jelen téma esetében pedig hagyománnyal és akciófilmekkel igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat. Nem véletlen, hogy egyre szorosabbra fűzik a kapcsolataikat Hollywooddal. Az amerikai filmipar számára a kínai közönség a cél, Kína számára pedig a (kulturális) területszerzés.

Múlt héten mutatták be a magyar mozikban A Nagy Fal című filmet, amelyben Matt Damon külföldi zsoldosként küzd karöltve a kínai hősökkel a gonosz szörnyek ellen. Csang Ji-mu (Zhang Yimou) rendező kínai–amerikai produkcióban készült alkotását eleinte komoly támadások érték. Sokan kifogásolták, hogy egy fehér férfi menti meg a kínaiakat, mintha a szereplőválogatással is a nyugati kulturális fölényt hangsúlyozná a produkció. Ennél azonban bonyolultabb az ügy.

Az amerikai filmipar bevételeinek 70 százaléka jön külföldről – írta a BBC-re hivatkozva múlt heti cikkében az Unikornis. A helyi középosztály robbanásszerű növekedése miatt Kína vált a legfontosabb nemzetközi piaccá Hollywood számára. Az ázsiai országban naponta 27 új vetítőtermet adnak át, tavaly év végén már 41 ezer mozivászonnál jártak, amivel túlszárnyalták Amerikát. S bár a kínai filmipar növekedése lelassult 2016-ban – azok után, hogy 2006 és 2011 között a háromszorosára nőtt a piac mérete – a Bloomberg számításai szerint 2017-ben a bevételek tekintetében is lehagyják az Egyesült Államokat. A Deadline cikke szerint a jegyeladások 22 százalékos növekedésének hála idén 10,4 milliárd dollárt kaszálnak majd Kínában, szemben a 10,2 milliárdos amerikai bevétellel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kína megemelte a külföldi filmek kvótáját, a korábbi húsz helyett immár 34 alkotás bemutatását engedélyezik évente – és egyes források szerint ez a szám tovább nőhet a művészfilmek és Oscar-díjas produkciók importálásával –, Hollywood igyekezete érthetővé válik.

Néhány évvel ezelőtt, a 24 című, nagy sikerű sorozat hatodik évadában Jack Bauer (Kiefer Sutherland) ügynököt egy kínai börtönben tartották fogva, és kínozták két éven át. Ez ma már elképzelhetetlen lenne. Kína és a kínai szereplők nem lehetnek gonoszak az amerikai produkciókban. Annál inkább pozitív karakterek: hősök, megmentők. Ráadásul egyre több ázsiai szereplő és hivatkozás bukkan fel a hollywoodi filmekben. A Mentőexpedíció című filmben például a kínai űrügynökség segít hazahozni a Marson ragadt amerikai főhőst (Matt Damon), és a Gravitációban is egy kínai űrhajó segítségével menekül meg a haláltól a bajba jutott asztronauta (Sandra Bullock).

Általános gyakorlattá vált az is, hogy a filmekből külön kínai változat is készül, amelybe ázsiai vonatkozású extra jeleneteket csempésznek. És a másik véglet, az öncenzúra sem ritka. A Doktor Strange című filmben az egyik hős tibeti származásáról – ahogy az a film alapjául szolgáló képregényben szerepel – inkább hallgattak az alkotók, a Red Dawn című filmben pedig az ellenséges kínai hadsereget utólag az észak-koreaira cserélték fel, nehogy elveszítsék a milliárdos kínai piacot.

Nem ingyen tárja tehát egyre szélesebbre a kapuit Kína az amerikai filmek előtt. És a terjeszkedés sem egyirányú. Vang Csien-lin (Wang Jianlin), Kína leggazdagabb embere, a Wanda vállalatcsoport alapítója egyre nagyobb befolyásra tesz szert Hollywoodban. A Wanda 2012-ben 2,6 milliárd dollárért vásárolta fel az AMC amerikai mozihálózatot. Később a Carmike Cinemas 1,4 milliárdos megvásárlásával a kínai cég lett a legnagyobb mozitulajdonos a világon. 2016 januárjában Vang Csien-lin csoportja megszerezte a Legendary Pictures filmstúdiót – a Batman – A sötét lovag, és a Jurassic World gyártóját – 3,5 milliárd dollárért. Tavaly ősszel a Wanda a Dick Clark Productionst is felvásárolta egymilliárd dollárért. Ez a produkciós cég rendezi egyebek mellett az Aranyglóbusz gálát (Golden Globe) és a Miss America szépségversenyt.

És a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egykori tisztje nem akar megállni itt, kivetné hálóját a hat nagy hollywoodi stúdió – Columbia, Paramount Pictures, Twentieth Century Fox, Universal Pictures, Warner Bros és Walt Disney – mindegyikére. Tavaly nyáron a Paramountban vásárolt volna részesedést a Wanda, ám az üzletet elutasította a stúdió anyavállalata, a Viacom. Ezért az üzletember más utat választott, és több milliárd dolláros befektetési alapokon keresztül szerezne nagyobb befolyást a hollywoodi stúdiókban.

Az intenzív terjeszkedés miatt az amerikai kongresszus néhány tagja már a vészharangot kongatja. Szeptemberben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva közös levélben kérték a hatóságokat, vizsgálják meg alaposabban a kínai befektetők, különösen a Wanda vásárlásait.

Az összhangra még várni kell

A Nagy Fal minden igyekezet ellenére sem jut túl a látványos közhelyeken. Egészen pontosan hiteltelen katyvaszt kever az amerikai és az ázsiai filmes közhelyekből. Olyan, mint egy szerencsétlen gyermek, aki mindkét szülőjétől csak a rossz tulajdonságokat örökölte. Csang Jimu rendező vérében van a monumentális látvány. Számos szuperprodukció mellett ő rendezte a 2008-as pekingi olimpiai játékok nyitó- és záró ceremóniáját is. A Nagy Falban is a látvány került a középpontba, ám ez mintha egy hollywoodi film ironikusan (vagy dilettáns módon) eltúlzott koppintása lenne. Az emberekre támadó szörnyek, és az ellenük felhúzott fal sztorija is inkább mosolyt csal a néző arcára. Ezen pedig a kiszámítható hollywoodi fordulatok, de még Matt Damon és Willem Dafoe jelenléte sem segít. A Nagy Fal tanulsága, hogy a kínai és az amerikai igények összehangolására még várni kell egy darabig.

###HIRDETES2###

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.