„Az ég alatt nincs lágyabb és gyengébb, mint a víz. Mégis, ha megtámadja a keményet és erőset, semmi nem tudja legyőzni, és semmi nem változtatja meg. A gyenge legyőzi az erőset, a lágy legyőzi a keményet” – idézi Az Út és Erény könyvét, a taoizmus alapművét Salát Gergely sinológus a Kína puha ereje című cikkében. A 2010-ben a Kommentárban megjelent írás bemutatja, az ázsiai ország miként igyekszik a lágy győzelmet, a puha erő filozófiáját átültetni a gyakorlatba. Nem fegyverrel, hanem üzlettel és kultúrával, jelen téma esetében pedig hagyománnyal és akciófilmekkel igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat. Nem véletlen, hogy egyre szorosabbra fűzik a kapcsolataikat Hollywooddal. Az amerikai filmipar számára a kínai közönség a cél, Kína számára pedig a (kulturális) területszerzés.
Múlt héten mutatták be a magyar mozikban A Nagy Fal című filmet, amelyben Matt Damon külföldi zsoldosként küzd karöltve a kínai hősökkel a gonosz szörnyek ellen. Csang Ji-mu (Zhang Yimou) rendező kínai–amerikai produkcióban készült alkotását eleinte komoly támadások érték. Sokan kifogásolták, hogy egy fehér férfi menti meg a kínaiakat, mintha a szereplőválogatással is a nyugati kulturális fölényt hangsúlyozná a produkció. Ennél azonban bonyolultabb az ügy.
Az amerikai filmipar bevételeinek 70 százaléka jön külföldről – írta a BBC-re hivatkozva múlt heti cikkében az Unikornis. A helyi középosztály robbanásszerű növekedése miatt Kína vált a legfontosabb nemzetközi piaccá Hollywood számára. Az ázsiai országban naponta 27 új vetítőtermet adnak át, tavaly év végén már 41 ezer mozivászonnál jártak, amivel túlszárnyalták Amerikát. S bár a kínai filmipar növekedése lelassult 2016-ban – azok után, hogy 2006 és 2011 között a háromszorosára nőtt a piac mérete – a Bloomberg számításai szerint 2017-ben a bevételek tekintetében is lehagyják az Egyesült Államokat. A Deadline cikke szerint a jegyeladások 22 százalékos növekedésének hála idén 10,4 milliárd dollárt kaszálnak majd Kínában, szemben a 10,2 milliárdos amerikai bevétellel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kína megemelte a külföldi filmek kvótáját, a korábbi húsz helyett immár 34 alkotás bemutatását engedélyezik évente – és egyes források szerint ez a szám tovább nőhet a művészfilmek és Oscar-díjas produkciók importálásával –, Hollywood igyekezete érthetővé válik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!