A kínaiak már a hollywoodi spájzban vannak

Az ázsiai nagyhatalom leggazdagabb embere már kivetette hálóját a legnagyobb amerikai filmstúdiókra.

Néhány évvel ezelőtt, a 24 című, nagy sikerű sorozat hatodik évadában Jack Bauer (Kiefer Sutherland) ügynököt egy kínai börtönben tartották fogva, és kínozták két éven át. Ez ma már elképzelhetetlen lenne. Kína és a kínai szereplők nem lehetnek gonoszak az amerikai produkciókban. Annál inkább pozitív karakterek: hősök, megmentők. Ráadásul egyre több ázsiai szereplő és hivatkozás bukkan fel a hollywoodi filmekben. A Mentőexpedíció című filmben például a kínai űrügynökség segít hazahozni a Marson ragadt amerikai főhőst (Matt Damon), és a Gravitációban is egy kínai űrhajó segítségével menekül meg a haláltól a bajba jutott asztronauta (Sandra Bullock).

Általános gyakorlattá vált az is, hogy a filmekből külön kínai változat is készül, amelybe ázsiai vonatkozású extra jeleneteket csempésznek. És a másik véglet, az öncenzúra sem ritka. A Doktor Strange című filmben az egyik hős tibeti származásáról – ahogy az a film alapjául szolgáló képregényben szerepel – inkább hallgattak az alkotók, a Red Dawn című filmben pedig az ellenséges kínai hadsereget utólag az észak-koreaira cserélték fel, nehogy elveszítsék a milliárdos kínai piacot.

Nem ingyen tárja tehát egyre szélesebbre a kapuit Kína az amerikai filmek előtt. És a terjeszkedés sem egyirányú. Vang Csien-lin (Wang Jianlin), Kína leggazdagabb embere, a Wanda vállalatcsoport alapítója egyre nagyobb befolyásra tesz szert Hollywoodban. A Wanda 2012-ben 2,6 milliárd dollárért vásárolta fel az AMC amerikai mozihálózatot. Később a Carmike Cinemas 1,4 milliárdos megvásárlásával a kínai cég lett a legnagyobb mozitulajdonos a világon. 2016 januárjában Vang Csien-lin csoportja megszerezte a Legendary Pictures filmstúdiót – a Batman – A sötét lovag, és a Jurassic World gyártóját – 3,5 milliárd dollárért. Tavaly ősszel a Wanda a Dick Clark Productionst is felvásárolta egymilliárd dollárért. Ez a produkciós cég rendezi egyebek mellett az Aranyglóbusz gálát (Golden Globe) és a Miss America szépségversenyt.

És a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egykori tisztje nem akar megállni itt, kivetné hálóját a hat nagy hollywoodi stúdió – Columbia, Paramount Pictures, Twentieth Century Fox, Universal Pictures, Warner Bros és Walt Disney – mindegyikére. Tavaly nyáron a Paramountban vásárolt volna részesedést a Wanda, ám az üzletet elutasította a stúdió anyavállalata, a Viacom. Ezért az üzletember más utat választott, és több milliárd dolláros befektetési alapokon keresztül szerezne nagyobb befolyást a hollywoodi stúdiókban.

Az intenzív terjeszkedés miatt az amerikai kongresszus néhány tagja már a vészharangot kongatja. Szeptemberben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva közös levélben kérték a hatóságokat, vizsgálják meg alaposabban a kínai befektetők, különösen a Wanda vásárlásait.

Az összhangra még várni kell

A Nagy Fal minden igyekezet ellenére sem jut túl a látványos közhelyeken. Egészen pontosan hiteltelen katyvaszt kever az amerikai és az ázsiai filmes közhelyekből. Olyan, mint egy szerencsétlen gyermek, aki mindkét szülőjétől csak a rossz tulajdonságokat örökölte. Csang Jimu rendező vérében van a monumentális látvány. Számos szuperprodukció mellett ő rendezte a 2008-as pekingi olimpiai játékok nyitó- és záró ceremóniáját is. A Nagy Falban is a látvány került a középpontba, ám ez mintha egy hollywoodi film ironikusan (vagy dilettáns módon) eltúlzott koppintása lenne. Az emberekre támadó szörnyek, és az ellenük felhúzott fal sztorija is inkább mosolyt csal a néző arcára. Ezen pedig a kiszámítható hollywoodi fordulatok, de még Matt Damon és Willem Dafoe jelenléte sem segít. A Nagy Fal tanulsága, hogy a kínai és az amerikai igények összehangolására még várni kell egy darabig.

###HIRDETES2###