Jézus mobiltelefonon üzen nekünk?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Tiltólista, robbantás, blaszfémia – a Krisztus életéről készült filmek sokszor okoztak közfelháborodást.

Ficsor Benedek
2017. 01. 18. 7:37

Egy évvel Pasolini remekműve után mutatták be George Stevens A világ legszebb története című munkáját, amely az olasz rendező húsbamaróan valóságos, mégis megfoghatatlanul angyali ábrázolásmódja helyett a monumentalitásra, és a sztárokra helyezte a hangsúlyt. Jézust Max von Sydow személyesítette meg, mellette pedig olyan színészek bukkantak fel, mint Charlton Heston, Telly Savalas, Martin Landau és José Ferrer. De ez sem segített a filmen, amely még a gyártási költségeit sem hozta vissza, és a kritikusok is jórészt lehúzták.

Nem úgy az 1973-ban bemutatott Jézus Krisztus Szupersztárt. Az Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rock operájából írt film hatalmas sikert aratott, és sokan az egyik legjelentősebb Jézus-filmnek tartják. A sors iróniája, hogy Krisztust az Ted Neeley játszotta, aki eredetileg Júdás szerepére jelentkezett a válogatáson.

Jézus megjelenítéséből az első igazán komoly botrány a Monty Python brit komikus csapat alkotása, a Brian élete kapcsán kerekedett. A film – amely a Beatles-tag George Harrison jelentős anyagi támogatásával készülhetett el – egy Jézussal egy napon született gyermek, Brian útját követi végig a jászoltól a kereszthalálig. A történetet természetesen azonnal blaszfémiával vádolták, és több országban betiltották, köztük például Norvégiában is. Ez utóbbiból a svéd filmforgalmazók nyertek a legtöbbet, hiszen úgy reklámozhatták a Brian életét, hogy „ez a film annyira vicces, hogy Norvégiában be is tiltották”. Kevésbé vicces, hogy a tiltások néhány országban a mai napig érvényben vannak.

A Monty Python-botránynál sokkal hevesebb indulatokat váltott ki Martin Scorsese filmje, a Krisztus utolsó megkísértése. A műben Jézus (Willem Dafoe) testi lényként jelenik meg, aki kétségbeesetten küzd az emberi vágyaival, a kereszten arról álmodik, hogy családot alapít Mária Magdolnával. Kettejük szexjelenete okozta a legnagyobb felháborodást. Egy fundamentalista keresztény szervezet tagjai bombát robbantottak a film egy párizsi vetítése alatt, 13 embert megsebesítve ezzel.

Mel Gibson 2004-ben bemutatott epikus alkotása, A passió sem maradt visszhangtalan. Az ausztrál színész-rendezőt azonban nem blaszfémia, hanem a film állítólagos antiszemitizmusa miatt támadták. Ráadásul a Krisztus szenvedését bemutató alkotás naturalizmusa sem talált mindenkinél kedvező fogadtatásra, Gibsont a kegyetlenül véres jelenetek miatt is bírálták, A passió a támadások ellenére komoly siker lett.

A fenti sorba kizárólag az aktualitása miatt illeszthető a #Jézus – Apám nevében. A legtöbbször az iskolai színjátszókörök színvonalán teljesítő mű az alkotók minden tiszteletreméltó igyekezete ellenére is tökéletes félreértése az evangéliumi üzenet modernizálásának. Nem lett volna baj, ha a forgatás előtt megnézik mondjuk a Jesus of Montreal (Montréali Jézus) című 1989-es kanadai filmet, amely minden ellentmondásossága ellenére is átélhető módon és hitelesen helyezte át a passiótörténetet a modern korba. Attól ugyanis még nem lesz korszerű Jézus üzenete, hogy egy mobiltelefonon keresztül közvetíti azt a hívőknek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.