A szarvasok nappal vágóhídról álmodnak

Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről egy valószínűtlen szerelemről mesél. Tényleg esélyes az Arany Medvére.

„Az én, azaz a lélek, amely által az vagyok, ami vagyok, teljességgel különbözik a testtől, sőt: könnyebben is lehet megismerni, mint a testet, s még akkor is egészen az volna, ami, ha test nem léteznék” – írta René Descartes Elmélkedések az első filozófiáról című művében. A filozófiai gondolkodásban komoly hagyománya van a test és a lélek különválasztásának. Platón szerint csak a lélek képes igazi megismerésre, így szükségszerűen felsőbbrendű, uralkodik a testen, amely azonban fizikai valójában rabul ejti a lelket. A test a lélek börtöne. Enyedi Ildikó új filmje, a Berlinalén debütált Testről és lélekről egy érzéki történeten keresztül vizsgálja lényünk két felének viszonyát, és végül is ellentmond Descartes-nak és Platónnak is. Test és lélek vagyunk, egyszerre és minden pillanatban, és ha így gondoljuk el (és érezzük át), kiszabadulhatunk önnön rabságunkból. Ehhez pedig csupán szerelemre van szükség.

Mária (Borbély Alexandra) és Endre (Morcsányi Géza) egy vágóhídon dolgoznak. Mária minőségellenőr, Endre gazdasági igazgató. Mindketten visszahúzódó emberek. A nő gyermekkora óta jelenlévő mentális problémái (mintha az Esőember Raymondját és a Híd című krimisorozat Saga Norén nyomozóját gyúrták volna össze Borbély Alexandra karakterében), a férfi pedig lebénult keze miatt zárkózott saját magába.

A két rabul ejtett ember mégis kapcsolatba lép egymással, ám nem hétköznapi módon. Álmaikban találkoznak, mindketten ugyanazt álmodják, szarvasként járják a behavazott erdőt. Amint egy mentálhigiénés vizsgálat során fény derül a valószínűtlen találkákra, megpróbálnak a valóságban is közeledni egymáshoz. Ez azonban jóval nehezebb feladat, mint szarvasként közösen inni a patak vizéből. Hiszen még az sem biztos, hogy a vágóhíd valósága nem a szarvasok álma-e.

Enyedi Ildikó Az én XX. századom című alkotásával 1989-ben elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat Cannes-ban. Különleges, álom és ébrenlét határán egyensúlyozó, a század súlyos kérdéseit is önfeledt, pajzán módon feltevő munkáját a legjelentősebb magyar filmek között tartják számon. Később a Bűvös vadász, majd a Simon mágus című filmjei ismét a rendező egyedi látásmódjáról, és az apró részletek iránti fokozott érzékenységéről tanúskodtak. Utóbbi filmje óta, vagyis közel húsz éve nem készített nagyjátékfilmet. Az elmúlt években a nagy sikerű Terápia című HBO-sorozat epizódjait rendezte.

Pilinszky János Passió című versében a vágóhídnak muskátliszaga és puha melege van, ahol „Az üvegmögötti csöndben / lemosdanak a mészároslegények, / de ami történt, valahogy mégse tud végetérni.” Enyedi Ildikó vágóhídjának nincs muskátliszaga, és a szakralitás helyett a test profán feldolgozását jelenti. Vér, hús, bőr és inak, ennyiből áll minden élőlény. Hiába a szarvasok könnyed léptei az erdő metafizikai csöndjében, a kampón lógó marha levágott feje visszarántja a földre a költészetet.

És erről Mária és Endre sem feledkezhet meg. A test valóságát nem hagyhatják figyelmen kívül, ahogy a nézők sem. Minden a testiségről, az érzékekről, voltaképpen a hús vágyáról beszél a filmben. Sanyi, az új mészároslegény (Nagy Ervin) a „falu bikájaként” fűzi a kolléganőit; a mentálhigiénés vizsgálatot végző pszichológus (Tenki Réka) a szexről és az álmokról faggatja a vágóhíd dolgozóit, így derül ki többek között, hogy még az idős takarítónő (Békés Itala) is közösülésről álmodik; a cég HR-ese (Schneider Zoltán) pedig felesége csapodársága miatt panaszkodik, és bizarr ajzószerhez nyúl. Csupán ketten állnak a körön kívül. Endre már lemondott a nőkről (pedig korábban több volt mint elég), Mária pedig talán sosem tudta, miről is mond le. A nő számára már egy érintés is fenyegető, a fizikai kapcsolat így az álomban összeért szarvasorrokra korlátozódik.

Friss és intelligens

Török Ferenc 1945 című történelmi drámája is sikerrel mutatkozott be a Berlinale Panoráma szekciójában. A második világháború végén játszódó film 1945 augusztusának egyetlen napját idézi fel egy kelet-magyarországi faluban, amely a jegyző fiának az esküvőjére készül, de ugyanezen a napon megérkezik két zsidó férfi, és ez mindent felborít. A forgatókönyvet a rendező Szántó T. Gáborral együtt írta az író novellája alapján, az operatőr Ragályi Elemér volt. A fontosabb szerepekben Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Szarvas József és Nagy-Kálózy Eszter látható. Az 1945 „friss és intelligens filmes megközelítése egy nehéz témának, finoman és árnyaltan mutatja be a magyar történelem egyik átmeneti időszakát” – írta a Variety. A magyar közönség először az áprilisi Titanic Filmfesztiválon láthatja a filmet.

Csakhogy van egy pont, amikor a test és a lélek egymásra talál, ez pedig a szerelem – mondja a film. A kérdés csak az, vajon eljutnak-e ehhez a ponthoz a külvilág minden apró rezdülésére oly érzékeny főhősök, vagy megrekednek a szarvasok álmában? Enyedi Ildikó azt nyilatkozta korábban, hogy a filmben rendezői bravúrok nélkül szeretett volna elmesélni egy történetet. Két ember, semmi egyéb. Ez tökéletesen sikerült neki.

Olyan bámulatos egyszerűséggel mutatja be az érzelmek bonyolultságát, és olyan megnyugtatóan hétköznapi módon beszél a test és a lélek fizikai valóságot régen maga mögött hagyó kérdéseiről, és olyan természetességgel ábrázolja a világ mások számára talán észrevehetetlen részleteit, mintha egy tévésorozatot, egy szappanoperát csinálna. Ez a szinte banális, tét nélküli látásmód avatja igazán különlegessé a filmet.

###HIRDETES2###

Ehhez azonban szükség volt Herbai Máté operatőr gyönyörű képeire, és persze a megfelelő színészekre is. Borbély Alexandra néhány apróbb jelenetet leszámítva valószínűtlenül hitelesen hozza a néha az autizmus, néha az Asperger-szindróma jeleit mutató fiatal nőt. Morcsányi Géza (a Líra Kiadói Csoport igazgatója, dramaturg) amatőrként kapta meg a másik főszerepet, ám mint nyilatkozta, minden könnyen ment, csak követte a rendezői instrukciókat. Akárhogy is, a páros tökéletesen formálja meg a szarvasok nappali álmát.

A Testről és lélekről kedvező kritikákat kapott a berlini premiert követően. Enyedi Ildikó filmje versenyben van a fesztivál fődíjáért, az Arany Medvéért. A díjkiosztó gálát szombat este rendezik.