Nemrég írtunk kritikát Kostyál Márk figyelemre méltó első filmjéről, a Kojotról. Tombol benne az erőszak, aminek a rendező nem mindig tud gátat szabni, a túlzások helyenként hiteltelenné tették az alkotást, ám Kostyál rendezői bemutatkozása még így is igen erősre sikerült. Jó az alapötlet, remek dialógusok és nagyszerű színészi játék jellemzi. Mégsem lesz igazán sikeres – jósoltuk a kritikában, hiszen a közönségnek fogalma sincs róla, hogy a film létezik.
A Kojot reklámjaival alig találkozhattunk valahol mintha titkolnák a filmet. Megfelelő kampány hiányában pedig nehéz a nézőket a moziba csábítani. A cikk megjelenése után megkereste lapunkat a Magyar Nemzeti Filmalap, és felhívták a figyelmünket rá, hogy állításaink hamisak, hiszen valójában igenis költöttek a marketingre. Nem sokkal később azonban megérkeztek a mozis nézettségi adatok. És a számok nem Andy Vajnáékat igazolják.
Félreértés ne essék, nem a filmalap működésének egészét kívánjuk kétségbe vonni. Hogy is tehetnénk, amikor Andy Vajna filmügyi tevékenysége alatt a magyar mozgóképes alkotások régen látott nemzetközi sikereket értek el, elég csak a Saul fia diadalútjára vagy Enyedi Ildikó Testről és lélekről című gyönyörű filmjének múlt szombaton nyert Arany Medvéjére utalni. Enyedi maga is többször hangsúlyozta, a filmalap nyugodt közeget biztosít az alkotóknak.
Ám hiába az alkotói biztonság, ha a nézők nem foglalkoznak a végeredménnyel, márpedig a magyar filmek még mindig borzasztóan teljesítenek a mozikban. Bár Vajna 300-500 ezres nézettségeket vizionált működése kezdetén, alig néhány film tudta átlépni a 100 ezres küszöböt azóta. A Saul fia 250 ezer nézőt vonzott, ám ez sem a filmalap kiváló marketingtevékenységének az eredménye. Az már annál inkább, hogy a csaknem 800 millió forintos támogatásból készített Veszetteket alig 10 ezren nézték meg. Volt olyan film, nem is egy, amire alig kétezer néző vett jegyet. Az átlagos nézőszámok 10 ezer körül mozognak.
Tavaly júniusban a filmalap bejelentette, nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben a filmforgalmazásra, vagyis nemcsak a készítésbe, de a marketingbe is több pénzt pumpálnak majd. Ennek ellenére továbbra is egymás után hasalnak el a sokkal többre érdemes hazai alkotások.
A filmalap aktuális tájékoztatása szerint a Kojotnak kilencmillió forintos vissza nem térítendő marketingtámogatást ítéltek meg, és kéthetes tévészpotkampányt is biztosítottak neki egy kereskedelmi csatornán. Kostyál Márk alkotását az első hétvégén 1667-en nézték meg. Ezzel az eredménnyel a heti bemutatók között óriási hátránnyal lett utolsó.
Összehasonlításként: a csúfos bukásba szaladt Veszetteket is valamivel több mint háromezren nézték meg az első hétvégén. A szájhagyományra hagyatkozva néhány filmnek sikerült a rossz kezdés után nagyobb nézettséget összeszednie, az általános tapasztalat mégsem ez. A támogatás és a tévéreklám dacára a Kojot szereplése egyelőre kudarc.
Nagyon szépen csillognak a nemzetközi díjak, hálásak lehetünk minden korszakos jelentőségű filmért, amely a filmalap támogatása nélkül nem készülhetett volna el, és azért is, hogy Vajnáék nem halmoznak fel sokmilliárdos adósságot, ahogy tette azt a szervezet elődje, a Magyar Mozgókép Közalapítvány. De mindezek ellenére sem feledkezhetünk el a nézőkről. Hiszen nélkülük nincs értelme filmet készíteni. Minden újabb bukás figyelmeztetés, hogy túl sokáig nem szabad úgy tenni, mintha minden kifogástalanul működne.
