A Nyers azon ritka film, amelytől jóval több gondolkodnivalót kapunk, mint amennyit előzetesen vártunk. Bár a rendezőnő a vegetarianizmus kapcsán úgy nyilatkozott a Vox havilapnak, hogy azzal csak még elemibb erejűvé akarta tenni az első húsfogyasztást, ennél akár jóval összetettebb értelme is lehet ennek a motívumnak, hiszen köze lehet a képmutatáshoz, az ösztönök mélyre rejtéséhez is.
Justine sorsa mintegy eldől a születésével, menthetetlenül bekerül a gépezetbe, a darálás pedig akkor indul meg kíméletlenül, amikor a védett családi közegből kiszakadva szembetalálkozik a szélesebb társadalommal. Magára maradva pedig az ellenállásnak semmi esélye.
