80 éves lett Morgan Freeman, aki mindent eljátszott már

Vadászpilótának indult, színész lett belőle. Volt már Jóisten is, újabban pedig méhésznek állt.

A Broadway-bemutató után egyre gyakrabban bukkant fel a televízióban is, ezt a korszakot később mégis élete egyik legkiábrándítóbb szakaszának nevezte. Nem sokkal később első házassága is zátonyra futott, a környékbeli kocsmák pultosai ekkoriban már előre köszöntek neki, ám Freeman végül komoly károk nélkül mászott ki a gödörből.

Játszott Robert Redford oldalán, majd szerepelt Paul Newman Harry és fia című filmjében, de a közönség ekkor még mindig a kevéssé igényes tévésorozatokból ismerte Freemant. A nagy áttörést A hamis riport című thriller hozta meg számára, amelyben egy stricit játszott, szerepéért 1987-ben, csaknem ötvenévesen Oscar-díjra jelölték. Két év múlva jött a Miss Daisy sofőrje, amelyben Jessica Tandy oldalán nyújtott, felejthetetlen – és Aranyglóbusszal elismert – alakítást, és ezzel végképp eldőlt a sorsa. Igazi sztár lett, aki után két kézzel kapkodnak a stúdiók.

A kilencvenes években egy rakás kritikai és kasszasikerben kapott jelentős szerepet. Játszott a Robin Hood, a tolvajok fejedelmében, A remény rabjaiban, a Hetedikben, a Deep Impactben. 2003-ban A minden6ó című filmben Isten szerepében bukkant fel, aki egy túlzottan elbizakodott teremtettjére bízza a világot. Egy évre rá a Millió dolláros bébiben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Később három Batman filmben bukkant fel a denevérember tudósaként, időközben pedig Jack Nicholsonnal is forgatott, a 2007-es Bakancslista jutalomjáték volt a két szinte egykorú színészlegenda számára. A film két gyilkos kórral küzdő embert mutat be, akik szeretnének minél több dolgot kipipálni a listájukon, mielőtt feldobják a bakancsot. „Jack Nicholson régóta szerepelt a bakancslistámon, mindig is szerettem együtt játszani vele” – fogalmazott Freeman a forgatásról.

A színészt a filmszerepei mellett a National Geographic csatorna Isten nyomában című sorozatában is láthattuk, amelyben bejárta a világot a vallások titkait kutatva. A produkció kapcsán egy interjúban kifejtette, hogy leginkább agnosztikusként tekint magára, mégis hisz benne, hogy Isten mindenhol jelen van, akármerre nézünk, az ő megtestesülését látjuk, még a tudomány és a technológia világában is. Hozzátette még: nem érti, hogyan fordulhat a kereszténység gyűlölettel például a homoszexuálisok felé, hiszen ha valaki kezébe veszi a Bibliát, nem talál mást, csak azt, hogy Isten maga a szeretet.

Mint ahogy számos pályatársa, Morgan Freeman is többször megszólalt közéleti kérdésekben. Felemelte szavát a rendőrök feketékkel szembeni túlkapásaival szemben, és számos alkalommal fejtette ki véleményét a bőrszínről és a rasszizmusról. Egy tévéműsorban elárulta, ősei a nyugat-afrikai Nigerből származnak, apai üknagyszülei rabszolgák voltak, anyai ükapja fehér, aki törvényesen sosem vehette feleségül fekete üknagyanyját, ám a sírban már egymás mellett nyugszanak. Freeman hangsúlyozta ugyanakkor, nincs szükség az fekete történelmi hónap (Black History Month) elnevezésű megemlékezésre, hiszen a feketék történelme nem választható el Amerika történelmétől. „Én nem nevezem magát többé fehérnek, és maga se nevezzen feketének engem” – mondta a 60 Minutes című műsor riporterének.

A színész – aki korábban Barack Obamától vehette át a legmagasabb amerikai művészeti kitüntetést, a National Medal of Artsot – Donald Trump elnökké választását sem hagyta szó nélkül. „Mintha egy szikláról vetnénk magunkat a mélybe – fogalmazott az AARP magazinnak. – De én azért még mindig bízom benne, hogy jó elnök lesz. Nem lehet más. Olyan fickó, aki sosem veszít.”

Saját szerepeiről gyakran elmondja, hogy ráhúzták a jó ember skatulyáját, és ebből nem tud kitörni. Egy idő után már nem is küzdött ellene, és inkább a valóságban igyekezett felzárkózni a filmbeli hősökhöz. Számos jótékonysági akcióit indított az elmúlt évtizedekben, gyűjtött pénzt a Katrina hurrikán után és a Grenadát végigpusztító Ivan hurrikán károsultjai számára is. Élete nagy szenvedélyére, a lovakra is sok pénzt áldoz, fogadás helyett azonban a Mississippi Lovas Parkot támogatja a vagyonából. Amikor pedig megtudta, hogy a különféle vegyszerek hatására a méhek a kipusztulás szélére kerülhetnek hamarosan, birtoka jelentős részét méhészetté alakította.

Nemrég feltették neki a kérdést, mi hajtja még mindig, amire csak annyit felelt: a színészet olyan, mint amikor gyerekkorunkban játékfigurákkal szerepeket játszunk, és történeteket találunk ki magunknak. „Én ebből sosem tudok kinőni.”