Eldőlhet, melyik filmet indítjuk az Oscarért

Legnagyobb eséllyel az 1945-öt vagy a Testről és lélekrőlt küldjük harcba a legfontosabb tengerentúli filmes mustrán.

A Magyar Nemzeti Filmalap filmszakmai döntőbizottsága valószínűleg a napokban dönt az Oscar-nevezésről. Számszakilag bőven van miből választaniuk: 2016. október 1-je és 2017. szeptember 30-a között húsz hazai filmet is bemutattak a mozik. Ha viszont jobban megnézzük az egyebek közt a Kincsemet, a Brazilokat, a Kojotot és a Lengemeséket tartalmazó listát, nem nehéz szűkítenünk. Reálisan kettő plusz egy filmet említhetünk a favoritok között. Ha figyelembe vesszük a fesztiválsikereket, a külföldi fogadtatást, a hazai és a nemzetközi kritikusok véleményét, akkor az 1945 és a Testről és lélekről alkotói reménykedhetnek leginkább.

Nem teljesen elképzelhetetlen továbbá a Cannes-ban bemutatott Jupiter holdja nevezése sem, bár Mundruczó Kornél menekültes filmje megosztotta a nemzetközi és magyar közvéleményt is. Számos kritikus értetlenkedve fogadta a fesztiválról díj nélkül hazatért filmet, amelynek zagyva történetét itthon is sokan bukásként könyvelték el. „A megváltás aligha lehet olyan didaktikus, ahogy azt a rendező elképzeli” – írtuk júniusi kritikánkban.

Az 1945 a Berlinalén debütált, azóta pedig több közönség- és kritikusi díjat is elnyert. Nemrég a 37. San Franciscó-i Zsidó Filmfesztiválon honorálták, emellett közönségdíjat kapott Miamiban, Washingtonban és a Titanic Filmfesztiválon, legutóbb pedig egy ausztriai nemzetközi filmfesztivál, a freistadti Der neue Heimatfilm fődíját hozta el Szántó T. Gábor és Török Ferenc műve. A sztori szerint a második világháború után két zsidó jelenik meg egy fiktív magyar falu határában, mire pánik tör ki közösségben. Mit akarhatnak vajon a visszatérők, hogyan birkózzanak meg bűntudatukkal, mit kell majd visszaszolgáltatniuk nekik? Ezek a kérdések merülnek fel újra és újra. „A történelmi-politikai vonulat mellett az érzelemátadás volt fontos nekünk, hogy hatást váltsunk ki a nézőben” – mondta lapunknak a rendező, Török Ferenc. Szerinte míg Európában a politikum, a provokatív felhang hathat, addig az Egyesült Államokban az emocionális többlet számít. „Az amerikai jelenlét ennél a filmnél szinte fontosabb is, mint az európai” – tette hozzá Török. Az 1945-öt novemberben mutatják be New Yorkban, előtte több helyütt lesznek az Egyesült Államokban elővetítések. Az 1945 túl van már harminchárom amerikai fesztiválon, a rendező szerint Észak-Amerikában nagyon szeretik a filmet.

Az amerikai forgalmazónak, a Menemshának eddig öt Oscar-jelölt filmje volt, köztük a kanadai Prisoner of Paradise és a cseh Divided We Fall. Török elmondása szerint az Egyesült Államokban nem a plázákat, hanem a száz-százhúsz éves filmszínházakat veszik célba.

Hátravan még az ausztrál forgalmazás, de elkelt a német és a francia jog is, s a rendező szerint az Aranyglóbusz is számításba jön még. Azt elismeri Török Ferenc, hogy Enyedi Ildikó filmje mindenképp nagy konkurens, szerinte nagyon szerethető mozi lett. „A miénk politikus film, a Testről és lélekről nem, így valószínűleg az fog dönteni, szeretnénk-e politizálni” – jegyezte meg Török. Hozzátette: a forgalmazók tíz-tizenötezer nézőt vártak, de már harmincötezernél tartanak úgy, hogy még a külföldi forgalmazás is hátravan.

Kritikusabb megszólalások is akadnak persze. György Péter esztéta az Élet és Irodalomban írta meg: a „szerencsésen megoldódó feszültség” a „legyengített változata az amúgy mindig erőszakhoz vezető zavargásoknak.” Báron György mellett többen is úgy vélekedtek viszont, hogy olyasmit vetített a filmbe, amit az nem is akart állítani magáról. „Egy másik filmet kért rajtunk számon, ami nem szerencsés. Mi azt szerettük volna bemutatni, hogy ebben a fiktív faluban majdnem pogrom lett, aztán mégsem. Ez fikciós történet, amelyben megpróbáltuk ezt a drámát oldani, egyetemessé tenni. Egy western fegyverek nélkül, amely arról szól, hogyan él tovább gyilkos és áldozat” – mondta lapunknak Török.

Nemcsak a nézők és a zsűri, de a nemzetközi terjesztők is jól fogadták a Berlinalén a Testről és lélekrőlt – ezt a választ kaptuk a film útját egyengető berlini Films Boutique képviselőjétől, Louis Balsantól. Míg egy tipikus művészfilm arra számíthat, hogy öt-tíz országban kerül be a forgalmazásba, Enyedi Ildikó alkotása elérhető lesz világszerte mindenütt – fejtette ki. Elmondása szerint a filmbe fektetett energia és a nagyon is pozitív kritikák miatt minden lehetőségük megvan, hogy a következő hónapokban a lehető legszélesebb közönséghez eljusson az allegorikus szerelmes film. A legtöbb bemutató ugyanakkor még a mű előtt áll, így tájékoztatásuk szerint a nemzetközi forgalmazásról szóló információk egyelőre nem adnának teljes képet.