Németországban a reformáció emlékévéről tényleg el lehet mondani, hogy „trendi, fancy és szexi”, vagyis olyan, amilyennek az ’56-os emlékévet szerette volna eredetileg a magyar kormányzat.
Mi lenne trendibb a női egyenjogúságnál? Erről is szól a Luther feleségét középpontba állító Katharina Luther című film. A Katharina kalandos történetét bemutató mozit a német közmédia hozta tető alá, Magyarországon eddig csak egyszer, a Szemrevaló filmfesztiválon vetítették. Nem meglepő, hogy az ötlet egy fiatal női rendező, Julia von Heinz fejében született meg: a XVI. századi viszonylatban kiemelkedően önálló nő, Katharina Luther és férje a női egyenjogúság kezdeményét képviselték, már amennyire ez lehetséges volt korukban. Lutherről készült már korábban egy nagyszabású német életrajzi dráma 2005-ben, az idén került mozikba ennek a „párja” , amely női szemszögből mutatja be a reformátor házasságát.
Katharina történetének kezdete nagyban emlékeztet arra, amin Denis Diderot regényhősének, Suzanne-nak is át kell mennie – bár Az apáca több mint kétszáz évvel később, a XVIII. században született. A fiatal Katharina von Bora elszegényedett nemesi családból származott, amelyek sokszor oldották meg az anyagi gondjaikat úgy, hogy zárdába adták a „felesleges” kislányokat. Ez történt Katharinával is. Miután a kolostorba is beszivárogtak a reformáció gondolatai, megelégelte a rabságot és a cölibátust, és megszökött, akárcsak Diderot főhőse. Ezzel társadalmon kívülivé vált, az egyetlen lehetősége a túlélésre az volt, ha férjhez megy. De erre is csak saját választása szerint volt hajlandó.
A film többek között bemutatja, hogy Katharina Luther egy nagy gazdaságot és oktatási központot virágoztatott fel, miközben férje a teológiának élt. Luthernek írt levelei nem maradtak fenn, csak azok, amiket Luther neki címzett. Különleges státusát mutatja, hogy sokan – néha férje is – „Käthe úrként” hivatkozik rá, és, mint az a magyar tulajdonban lévő végrendeletéből is kiderül, a kor szokásától eltérően a reformátor őt tette meg egyedüli örökösévé. A Katharina Luther igyekszik a valódi kort bemutatni, a történelmi események mellett például azt, hogy milyen lelki nyomás alatt állhatott a kiugrott pap és apáca, akik úgy döntöttek, házasságra lépnek és gyermekeket vállalnak. Kapcsolatukat beárnyékolta egyik gyermekük halála; Luther ettől fogva megkeseredett emberré vált, a zsidókat hibáztatta sok más mellett lánya haláláért is, Katharina Luther pedig szegénységben halt meg, azért küszködve, hogy a világ elismerje a házasságukban kivívott státusát. A film nézettsége a német közszolgálati adó, az ARD adatai szerint átlépte a hétmilliót, vagyis majdnem minden tizedik német látta már.
