Az ember cselekedete a mennyekben visszhangzik – mondja a tudós a törvényhozóknak, miközben a mesterségesen létrehozott élet mellett érvel. Hogy szavainak súlyt adjon, felszólítja testőrét, döntsön: mesterét gyilkolja meg vagy saját magát. Az élére vasalt alak, a politikusok legnagyobb szörnyűségére, egy üvegszilánkot fog a kezébe, és a saját nyakába vágja. Mielőtt bárki megrémülne, a borzalmas esemény nem az aktuális bioetikai viták során esett meg, az öngyilkosság 2036-ban történik majd, és a testőr cselekedete aligha visszhangzik a mennyben, hiszen ő maga is mesterséges lény, vagyis replikáns.
A jelenet a 2036: Nexus Dawn című rövidfilmből való, amely az egy hónap múlva érkező Szárnyas fejvadász második részét (Blade Runner 2049) hivatott beharangozni.
Ridley Scott kultikus scifijének folytatása az év egyik legjobban várt filmje, amelyben Ryan Gosling és Harrison Ford mellett komoly szerep jut a forgatásnak otthont adó Budapestnek is. Hogy mást ne mondjunk, a kiöregedett fejvadász szerepében felbukkanó Ford az egykori tévészékházban húzza meg magát, a nyomába szegődő Gosling pedig a Szabadság téri sivatagból lép be az épület sárga félhomályába.
A két filmsztár a forgatás során hamar belakta Budapestet. Alig maradt olyan étterem a fővárosban, ahol Harrison Ford ne fényképezkedett volna a személyzettel, Ryan Gosling pedig nemcsak a kedvenc közértjét találta meg nálunk, de a megfelelő olvasnivalót is: egy fotózáson a Magyar Nemzettel a kezében pózolt.
Az 1982-ben bemutatott eredeti film Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? című regényének – meglehetősen laza – adaptációja. A történet 2019-ben játszódik, amikor az emberszerű mesterséges lényeket, a replikánsokat egy véres lázadást követően távoli űrkolóniákra száműzik, ám néhány renegát megszökik, és visszatér a Földre. A rendőrség fejvadászára, Rick Deckardra (Harrison Ford) vár, hogy felkutassa és „visszavonultassa”, vagyis meggyilkolja a négy replikánst. Az első találkozásukat követően azonban Deckardban kételyek támadnak, és már közel sem látja olyan egyértelműnek az embereket és a mesterséges lényeket elválasztó határvonalat.
A Szárnyas fejvadász 2049 – ahogy ez a címből is következik – harminc évvel az első rész eseményei után veszi fel a fonalat. A Föld, pontosabban amit látunk belőle: a Los Angeles-i térség még reménytelenebb hellyé változott. A szerencsésebbek elmenekültek az űrbéli kolóniákra, a hátramaradottakat betegségek és éhínségek sújtják. Egy fiatal fejvadász, a rendőrség tisztje, K (Ryan Gosling) szörnyű titok birtokába jut, amely könnyen pusztító káoszt idézhet elő. Kutatása során K a harminc éve rejtélyesen eltűnt Deckard nyomaira bukkan. Kettejükre vár a feladat, hogy megmentsék mindazt, ami az emberi társadalomból még megmaradt.
A filmet a Sicario – A bérgyilkos és az Érkezés Oscar-jelölt alkotója, a kanadai Denis Villeneuve rendezi, világpremierje október 6-án lesz világszerte. A Warner Bros. stúdió semmit nem bíz a véletlenre, a bemutatóig sem tétlenkedik. Amellett, hogy folyamatosan adagolják az előzeteseket, három kisfilmet is rendeltek, amelyek néhány perces epizódokkal bővítik a Szárnyas fejvadász univerzumát, és tartják folyamatos izgalomban a közönséget.
Elsőként a Ridley Scott fia, Luke Scott által rendezett 2036: Nexus Dawn került nyilvánosságra. Ez 2036-ba repíti a nézőt, vagyis az első és a második rész közötti időszakot idézi meg. A történet szerint a kormány egy pusztító áramszünet után, amiért a mesterséges lényeket tették felelőssé – bár sosem sikerült bizonyítani a bűnösségüket –, betiltotta a replikánsok gyártását. Mindeközben egy idealista tudós, Niander Wallace (Jared Leto) mesterségesen előállított élelmiszerekkel igyekszik enyhíteni az emberiséget sújtó éhínséget. A műkajától azonban hamar eljut a műemberekig. A kisfilmben éppen azt láthatjuk, hogyan igyekszik meggyőzni a törvényhozókat, hogy az új replikánsok már nem veszélyeztetik az embereket, sőt az egyetlen lehetséges megoldást jelentik a Föld problémáira.
A disztópiát a cyberpunkkal és a film noir elemeivel keverő Szárnyas fejvadász, ahogy a felvezető alkotás is egyértelművé teszi, több égető aktuális problémára is rámutat a klímaváltozástól a mesterséges intelligencián át a bioetikáig. A nehezen félreérthető párhuzamokat így akár üzenetként is felfoghatjuk: ideje lenne odafigyelnünk, tetteinket miként visszhangozzák majd a mennyek.
