A film nagy hátránya, hogy nem elég sötét, a néző nem képes átérezni, mennyire katasztrofális irányba tartott akkoriban Magyarország. Bár egy-két momentum utal rá (például a trafikos emigrálási tervei és a kávéházi verekedés), címéhez képest túlzottan is világos a Budapest Noir, nincs meg benne az a feketébbnél is feketébb hangulat, amelyben a fény és a kétes igazság éles kardként vág utat magának. Gárdos Éva filmrendező sajnos csupán egy kicsorbult tőrt vett a kezébe, amellyel lehet ugyan örök életre megmaradó sebeket ejteni, ám a végső döfésre (vagyis a nézők rabul ejtésére) kevéssé alkalmas.
A Kondor Vilmos-jelenség
A kritika és az olvasóközönség nem téved nagyot, amikor a titokzatos Kondor Vilmost a magyar krimiirodalom egyik legfontosabb alakjaként jelöli meg. A szerző első regényének 2008-as megjelenéséig a műfaj egészen kevés emlékezetes alkotással büszkélkedhetett hazánkban. Kondor Budapest noir című regényében 1936-ba utazhattunk Gordon Zsigmonddal, az Amerikát is megjárt bűnügyi újságíróval, akit semmi más nem érdekel, csak az igazság – és ez a fajta érdeklődés a két világháború közötti időszakban még napjainknál is kevésbé biztonságos. Veszélyes nők, mélyszegénység és szerencsejáték, nagy hatalmú bűnösök, kemény pofonok és füstölgő pisztolyok – a hard-boiled krimi nagymesterei, így például Dashiell Hammett vagy Raymond Chandler ismerői hamar otthon érezhették magukat Gordon világában.
Míg az első regény az ismert detektívtoposzok teljes sorát felvonultatta, a későbbi darabokban Kondor más műfaji kódokat is kipróbált: A budapesti kém például a címében is jelzett kémregény felé vitte el a sorozatot. Kondor Vilmos nem szépirodalmat akar írni, hanem egyértelműen a krimi eszközeivel dolgozik. Mégis: a Bűnös Budapest sorozat fontosságának másik oldalát az 1936 és 1956 közötti Budapest, illetve ezzel összefüggésben a hazánkon áthajtó történelem: a Horthy-rendszer, a világháború, a háborút követő koalíciós időszak és az ’56-os forradalom aprólékos és részletgazdag bemutatása jelenti. Kondor Vilmos történeteiben a mindig kívülálló, saját erkölcsi mércéjével mérő Gordon szemén keresztül, jellemző karaktereket és sorsokat felvonultatva, tárgyilagosan von mérleget a magyar történelem és a társadalom zavaros húsz évéről. A Budapest noirt többek között angol, német, francia, olasz, lengyel és holland nyelvre is lefordították. A Bűnös Budapest sorozat jelenleg hat könyvben és egy novelláskötetben meséli el Gordon történetét, de a szerző nem zárja ki, hogy a 2016-ban megjelent Szélhámos Budapest mellett további előzményregényekkel gazdagítja a világot. (P. B.)
