– A filmkép az úgynevezett valóság fotografikus másolata. Én jó ideje már arra törekszem, hogy ebben a másolatban felidézzem a „valóság” démoni, kísérteties rétegeit, hogy a láthatót mintegy átjárja mindaz, ami „valóság”, de aktuálisan nem látható – magyarázza a rendező. Jeles szerint a kör alakú képkivágás, amiben végig látjuk az eseményeket, megfelel a Holbein-képen látható, anamorfikusan ábrázolt koponyának, egészen hasonló a funkciója. Az anamorfózis olyan rendkívüli mértékben torzító eljárást, illetve annak eredményét jelenti, amely által csak egy bizonyos nézőpontból, esetleg tükör segítségével vehető ki az ábra. Az egyik legismertebb példa erre A követek, ahol a két férfi figura alatt lebegő azonosíthatatlan tárgy megfelelő nézőpontból nézve egy koponyát ad ki. Ezzel pedig a mozgókép is felhívja a figyelmet arra, hogy ezúttal nem úgy, nem olyan naivitással kell nézni a filmképet, ahogy szoktuk – teszi hozzá Jeles.
A Holbein-képen a koponya árnyéka másfelé megy, mint az összes többi árnyék. – Ennek oka az, hogy a festményen az 1533 évvel korábban megfeszített galileai lázadó koponyáját látjuk. Tehát a hozzá tartozó árnyék nem most van, hanem akkor: a Koponyák hegyén, a nagy jelentőségű kereszthalál idején – jegyzi meg a rendező. A rossz árnyék című film egy pontján ezt halljuk: Isten is szereti magát leleplezni efféle rejtvényekkel. Ilyen rejtvény lesz aztán Jeles András filmje is, aminek megfejtése már a nézőre vár. Hogy az egész még tovább bonyolódjon, visszatérően láthatunk egészen megrázó bejátszásokat a szíriai háború poklából. – Háborús képeket, szörnyűségeket látunk, de ennél is többről van szó, hisz a bejátszásokon szereplő összes embernek megvan a maga rettenetes, ismeretlen sorsa – fejti ki lapunknak Jeles. Vagy ahogy a bemutató utáni beszélgetésen ennél is súlyosabban fogalmazott: „Auschwitz állandóan ismétlődik, most épp Aleppónak hívják, és mindez ezekben a percekben is zajlik.”
Jeles András és az Álombrigád
