Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Bár az Aranycsapat Sebes Gusztáv nevéhez kötődik, magyar szurkoló Baróti Lajosra is szeretettel emlékezik.
Ez a kivételes tudású, szelíd ember szövetségi kapitányként 117-szer irányította a nemzeti futballcsapatot, nála többször senki. (Játékosként kétszeres válogatott, főiskolai világbajnok. 1953-tól a Vasas edzője, 1957-ben már mesteredző, a válogatott szövetségi kapitánya. Négy világbajnokságra és egy – bronzérmet hozó – Eb-re juttatta ki a válogatottat, amely 1964-ben olimpiai bajnok lett. Az Újpesti Dózsával háromszoros győztes. Volt perui szövetségi kapitány, és sikeresen irányította a portugál Benficát is.)
1957-ben, amikor első bajnokságát nyerte a Vasassal, a banketten megjelent a csapat „legrangosabb” drukkere, Kádár János is, aki a protokoll végén magához kérette a játékosokat, edzőket. Ki-ki azt kérhetett, amit akart, lakást, kocsit, bármit… Baróti mester némi tipródás után csendesen csak annyit kért, engedjék szabadon a testvérbátyját, aki börtönben ült, amiért 1956-ban szerepet vállalt a szegedi egyetem forradalmi bizottságában. Két hét múlva hazatért a testvér… Nagyvonalú volt a vezér? Inkább csak fölmérte Baróti Lajos nagyságát.
No, igen, az erdélyi születésű Baróti értett a futballhoz, a közösségépítés fortélyaihoz. Igazi labdarúgást varázsolt a pályákra, szemrevalót, korszerűt és mégis békebelit. Harmonikus személyiségéből nyugalom áradt. Szinte ma is hallom, ahogy a győztes meccsek végén a közönség skandálja: „Lajos bácsi, köszönjük!” Még kilencvenévesen is kijárt a válogatott meccseire. Ha tanácsot kértek tőle, boldogan segített…
Kilencvenkét évet töltött közöttünk, ma tizenöt éve hagyott itt minket.
Ami végig a levegőben lógott, bekövetkezett: 1956. november 4-én a szovjet megszállók elözönlötték Magyarországot. Úgy jöttek be, hogy valójában ki sem mentek.
Pesti srácok sétányra nevezik át az eddig Horn Gyula nevét viselő XIII. kerületi közterületet, döntött minap a Fővárosi Közgyűlés.
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
Aztán miért kellene szolidaritást vállalnunk azokkal a gyarmatosításban megtollasodott országokkal, amelyeknek kifosztott alattvalói most földönfutóként keresnek új hazát?
Félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt a nemzeti gyásznapon
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
Már csak 90 napja van élni: az orvosok csak legyintettek az édesanya bajaira, azt mondták neki, csak fáradt
Több migránst kap egy német kisfalu, mint a teljes lakossága
Botrány az Aranylabda-szavazáson; elfelejtették a magyar válogatott focistát
Azonnali kérdések és válaszok órája az Országgyűlésben + videó
Orbán Viktor: Kommunista hangulatkeltést folytat a Demokratikus Koalíció
Ropogós bacon: a séf elárulta, hogyan lesz 4 perc alatt tökéletes az étel
Újabb részletek derültek ki a Rózsadombon meggyilkolt egykori RTL-es vezető ügyében
Újabb tragikus hír: elhunyt Forgács Gábor színész
Szalai Attila váratlan esélyt kaphat, Dárdai lehet előtte a példa
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Ami végig a levegőben lógott, bekövetkezett: 1956. november 4-én a szovjet megszállók elözönlötték Magyarországot. Úgy jöttek be, hogy valójában ki sem mentek.
Pesti srácok sétányra nevezik át az eddig Horn Gyula nevét viselő XIII. kerületi közterületet, döntött minap a Fővárosi Közgyűlés.
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
Aztán miért kellene szolidaritást vállalnunk azokkal a gyarmatosításban megtollasodott országokkal, amelyeknek kifosztott alattvalói most földönfutóként keresnek új hazát?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ami végig a levegőben lógott, bekövetkezett: 1956. november 4-én a szovjet megszállók elözönlötték Magyarországot. Úgy jöttek be, hogy valójában ki sem mentek.
Pesti srácok sétányra nevezik át az eddig Horn Gyula nevét viselő XIII. kerületi közterületet, döntött minap a Fővárosi Közgyűlés.
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
Aztán miért kellene szolidaritást vállalnunk azokkal a gyarmatosításban megtollasodott országokkal, amelyeknek kifosztott alattvalói most földönfutóként keresnek új hazát?
A kardiológusok egybehangzóan állítják, minden, ami az alvásidőnkbe belegázol, csak növeli a szív- és érrendszeri kockázatot.
A Klubrádiónak nyilatkozó Raskó György zöldbáró kijelentette, segíteni fog Magyar Péternek „hazaszerető, tehetséges” képviselőket és szakpolitikusokat keresni a Tisza Pártba.
Évente kétszer van halottak napja Mosonmagyaróváron.
Rossz sávból hajtott fel az autópályára.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
A gazdasági semlegesség fordulatot hoz 2025-től.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
