Kétszátíz éves az erdélyi magyar nyelvművelés

Kétszáztíz évvel ezelőtt, 1793. december 3-án Marosvásárhelyen alakult meg az első magyar tudós társaság, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Az első magyar akadémia jellegű testület megszervezését Gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök kezdte, majd Aranka György író, természettudós, 1796-tól erdélyi táblai ülnök folytatta.

Aranka 1791-ben Kolozsvárott röpiratot adott ki Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság fel-állításáról való rajzolat a haza felséges rendeihez címmel, az értekezés azonban elismerésnél egyebet alig eredményezett, a működéshez szükséges pénz nem gyűlt össze. A létrehozást az 1790 decemberében Kolozsvárra összehívott erdélyi országgyűlés határozta el és terjesztette jóváhagyásra a császár elé.

A társaság három évvel később megalakult, elnöke Bánffy György gróf erdélyi kormányzó lett, titkára Aranka György. Célja elsősorban a magyar nyelv művelése volt, de tevékenysége során a felvilágosodás szellemében a társadalom, majd a természettudományok művelésével és népszerűsítésével is foglalkozott. A társaság vezetői egyebek között arra ösztönözték a külföldre utazó fiatalokat, hogy tanulmányozzák az ipari termelés kérdéseit, a gépek működését és a különböző technológiai folyamatokat. Aranka György például 1794-ben megbízta Gyarmathi Sámuelt, hogy Göttingában az ottani gyárakban használatos gépekről modelleket csináltasson, és azokat vigye Erdélybe.

Aranka György, a megválasztott „fő titoknok” nem ismert lehetetlent. Buzdító leveleivel megyéket, városokat, hivatalokat magánszemélyeket igyekezett a társaság céljainak magvalósításához tagokat toborozni, s sikerrel járt. A társaság, tagjai körében egyesítette a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát, továbbá jótevőket, akik évi öt forint tagsági díjjal járultak hozzá a működéshez. A nyelvmívelő társaság ismertebb tagjai voltak: Baróti Szabó Dávid, Beregszászi Pál, Révai Miklós, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Gyarmathy Sámuel, Bólyai Farkas, Gecse Dániel, Köteles Sámuel. A szervezet működése során szorgalmazta források összegyűjtését Erdély történetéről, 1791-ben megalakították a Kéziratkiadó Társaságot amelynek munkájában Magyarországra költözéséig – részt vett Teleki László gróf, az erdélyi királyi tábla bírája is. A társaság működésének nem kedveztek sem az anyagi, sem a politikai viszonyok, mindössze egy kötetet jelentetett meg: A Magyar Nyelvmívelő Társaság első darabja (Szeben 1791) címmel. A második kötet már csak kéziratban maradt, mert a társaság pénz és érdeklődés hiányában 1806. március 5-én feloszlott. 1818-ban Döbrentei Gábor megpróbálta életre kelteni, de 1820-ban az erdélyi főkormányszék szigorú tilalmat adott ki a társaság megalakulása ellen. A gyűjtemény egy része a kolozsvári Erdélyi Múzeumba került, más darabjai Marosvásárhelyen maradtak. Stier Eunica, MTI-Sajtóadatbank