Aranytartalékból fedeznék a kutatásokat

A német gazdaság irányítói úgy döntöttek, hogy a közeljövő fejlesztési és kutatási programjait nem a költségvetés amúgy is igen problematikus tételeiből, hanem a hatalmas német aranytartalékokból pénzelik.

Ebben – a belső gondokon kívül – az is szerepet játszik, hogy évtizedek óta nem volt olyan magas az arany ára, mint mostanában. Tudnivaló, hogy a Német Szövetségi Jegybank jelenlegi árfolyamon 36 milliárd euró értékben birtokol aranyat. Az amerikai után a német központi bank rendelkezik a világ második legnagyobb aranykészletével. Jóllehet egy, az európai uniós jegybankok közötti megállapodás értelmében évente egy-egy tagállam legfeljebb 400 tonna aranyat értékesíthet, de e megállapodás hamarosan lejár, és a német bank legalább 600 tonna eladására, továbbá arra készül, hogy részt vegyen a Schröder kancellár által tervezett nagy modernizálási programban, amelynek célja, hogy Németország a következő évtizedekben megszilárdítsa, sőt erősítse helyét a világot technológiában, tudományokban meghatározó országok körében.

Az időzítés egyébként nyilván azért sem véletlen, mert az arany világpiaci ára a dollár gyengülésével és a nemzetközi bizonytalanságok növekedésével párhuzamosan az utóbbi időben radikálisan megerősödött. Jelenleg egy uncia arany 410-420 dollár; szakértők az év második felére pedig 500 dolláros árat prognosztizálnak. Olvasni olyan elemzéseket is, hogy belátható időn belül még akár meg is duplázódhat a jelenlegi, a korábbihoz képest amúgy is magas aranyár.