Szűréssel több daganatos betegen segíthetnének

Hazánk 6-8 éves lemaradásban van az európai uniós átlaghoz képest a születéskor várható élettartamot tekintve, amelynek egyik oka, hogy daganatos betegségben évente 35 ezren halnak meg. Ez megelőzhető lenne a szűrővizsgálatokkal, amely egyben nemzetgadasági cél is.

A születéskor várható élettartamot tekintve hazánk 6-8 éves lemaradásban van az európai uniós átlaghoz képest. Számos daganatos betegséget tekintve előkelő helyen állunk Európában: évente 35 ezren halnak meg ilyen jellegű megbetegedésben.

A Johan Béla Népegészségügyi Program a helyzet javítása érdekében 2010-re a 0-64 éves korú lakosság daganat miatti halálozását 10 százalékkal mérsékelné. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a daganatos megbetegedések visszaszorítására három lakossági szűrőprogramot működtet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig az elmúlt két évben kétmilliárd forintot fordított a szűrésekre.

A népegészségügyi szűrővizsgálatok korai, tünetmentes állapotban kiszűrik azokat a pácienseket, akiket már kezelni kell. A korai stádiumban felismert elváltozás nagy biztonsággal és eredményesebben gyógyítható, mint a későn diagnosztizált, kiterjedt daganat – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kovács Attila helyettes országos tisztiorvos. A lakosságszűrési programcsomag keretében 2001-ben indult meg az emlőszűrés, 2003 szeptemberében a méhnyakszűrés, és az idén lépcsőzetesen a vastagbélszűrés. A magyar szűrőprogram az uniós tervekkel összhangban áll. A szűrésprogramot az OEP finanszírozza; az elmúlt két évben körülbelül egymilliárd forintba került a szűrések költsége, és további egymilliárd forintot tett ki a diagnosztikára és gyógykezelésre fordított összeg.

A szűrés és a korai stádiumú elváltozások kezelése kevesebbe kerül, mint a szűrés nélkül kezelendő, súlyosabb stádiumú betegségek gyógyítása, ezért a hatékony lakossági szűrés nemzetgazdasági cél is. Egyes számítások szerint az emlőszűrés esetében egy megmentett életév a szűréseknek köszönhetően körülbelül 217 ezer forint költséget jelent az államnak, egy megmentett élet pedig 5,7 millió forintba kerül.

A 45–65 év közötti nők számára két évente küldenek mammográfiás szűrésre értesítőt. A 150 millió forintos adminisztrációs költséget és az információs rendszer működtetését a központi költségvetés fedezi. Az első ciklusban 1,2 millió értesítőt küldtek ki, és 42 százalékos részvételi arány mellett 2830 műtétet végeztek el. Az EU ajánlása 70 százalék, hazánkban azonban csak másfél éve indult meg a szűrés, és nem tartalmazza az alapellátás keretében beutaltakat, illetve a más megbetegedéssel kapcsolatban klinikai kivizsgálásra kerülteket; így az átvizsgáltsági arány 53 százalékos.

A rákszűrés nem kötelező, mert a daganatos megbetegedés az egyén kockázata, és nincs populációt érintő fertőzésveszély.

Forrás: Napi Gazdaság