Kik a „legkisebb barna törpék”?

Különös, egyelőre közelebből meg nem határozott égitestek felé terelődik a csillagászok figyelme. Az úgynevezett planemók olyan rendszereket alkotnak, melyek nem keringenek csillagok körül, bár tömegük kisebb azoknál. Ehelyett önálló csoportokba rendeződnek.

Ha nem is „porból és sárból”, de kozmikus porlemezekből és gázokból állnak a Világegyetem fiatal alkotórészei, az úgynevezett planemók (a planetary mass object kifejezésből alkotott mozaikszó – a szerk.), melyekkel az utóbbi időszakban kezdtek tüzetesen foglalkozni többek közt a kanadai Toronto Egyetemen, Ray Jaywardhana vezetésével – számol be a Le Nouvel Observateur.

Miniatűr naprendszerek alakulnak ki a Jupiter bolygó 5-10-szeresét kitevő tömegű planemók körül – állapították meg a kanadai Calgaryban, ahol június 8-án került sor az Amerikai Csillagászati Társaság konferenciájára.

A planemók viszgálata megváltoztathatja mindazt, amit eddig a csillagászok az úgynevezett „barna törpékről” tudni véltek. Barna törpéknek nevezte el a csillagászat azokat a „félresikerült csillagokat”, amelyek tömege a Jupiterének 13-80-szorosa között van, és emiatt a „normális” csillagokra jellemző fúziós energiatermelő folyamatok nem zajlanak bennük. Több szakember véleménye szerint a csillagközi felhők összehúzódásakor a csillagkeletkezés folyamatának leggyakoribb végeredményei nem is csillagok, hanem ezek a furcsa objektumok

Csakhogy a planemók nagyságrendekkel kisebbek a barna törpéknél, külön rendszereket alkotnak és nem keringenek egyetlen csillag körül sem. Jayawardhana és társai hat planemót figyeltek meg, s arra a következtetésre jutottak, hogy e különös égitestek születése s csillagok keletkezésével hozható párhuzamba. Mégis: a minapi kanadai tudományos fórum résztvevői egyelőre nem voltak képesek definiálni az új égitest-típus fogalmát. Egyes kutatók szerint idővel akár az élet is kialakulhat egy ilyen, a csillagokhoz és a bolygókhoz hasonlóan szerveződő porrendszer egyik „bolygólyán.”

Le Nouvel Observateur