Hogyan lett ellátva az ember az evolúció folyamán egy ennyire fejlett aggyal? Miért van az, hogy agyunk ennyire különbözik a csimpánzétól, amely főemlőssel egyébként 99 százalékban azonos az ember génkészlete?
Ezek a kérdések a mai napig megválaszolatlanok. Ám egy új tudományág, az összehasonlító genetika felbukkanása reményteli távaltokat nyújt a kutatóknak. Az angol Nature folyóirat beszámol, hogy egy újonnan azonosított gén, a HAR1 F lehet felelős az agykéreg, avagy a szürkeállomány fejlődéséért. Ez a gén a 49 régióból álló (23 kromoszómapárt alkotó) emberi genom része. A kaliforniai Santa Cruz egyetemen David Haussler vezetésével sikerült azonosítani és leírni ezt a gént. (A HAR rövidítés a specifikusan emberi génkészletre utal.)
Mindenekelőtt a csapat meghatározta, hogy a HAR1 F különleges szerepet játszik az agy fejlődésében a méhen belüli időszak alatt, már a terhesség 9-19 . hete idején. Működésüket egy ribonukleinsav (RNS), nem pedig a szokott módon, egy protein segítségével fejtik ki. A HAR F1 gének különösen a Cajal-Retzius sejtekben működnek, ezek a neuronok meghatározó szerepet játsszanak a szövetek kifejlődésében és az agy fejlődésében. Ugyanakkor ez a gén elkülönített proteinként is megjelenik azokban a Cajal-Retzius sejtekben, amelyek a hat emberi agylebeny kifejlődéséért felelősek.
A kutatók viszont a mai napig nem fedezték fel azt a gént, amely az emberi intelligencia kifejlődéséért felelős.
Ember voltunk kialakulása: a nagy robbanás?
Néhány millió évvel ezelőtt az emberi genom, tehát 23 pár kromoszóma 70-szer gyorsabban kezdett el fejlődni, mint genetikai készletünk teljes egyéb állománya. Az agykéreg mérete megháromszorozódott. A ma élő ember agya háromszor nagyobb, mint a csimpánzé.
A 49 régióból álló emberi genomon belül Haussler fölfedezett egy specifikus zónát, amelyben viszonylag rövid idő alatt igen gyors változás ment végbe. A már említett HAR1 F gén csak az emlősökben és a madaraknál található meg. Míg egy csimpánz és egy szárnyas között ez a gén csak 2, az ember és a csimpánz között 18 eltérést mutat. Minden jel szerint tehát ez a gén lépett működésbe az emberré válás folyamán.
A HAR1 F rendkívül gyors változása inkább mutációra, mint normális evolúcióra utal. Haussler szerint ezt a mutációt egy sokk váltotta ki, méghozzá az, hogy majomszerű ősünk leereszkedett a fáról és két lábon kezdett járni. A gén aktivizálódása számos változást idézett az emberi fajnál, az agykéreg fejlődése folyamán kialakultak olyan komplex funkciók mint a beszédért kifejlődése, az információk tárolása. Mindemellett a kuatók még csak kevésé ismerik a gén hatásait.
Le Figaro, AP, nature.com
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter pártjában?
