A nikotinfüggéshez hasonlítható a kényszeres evés

A nagy kalóriatartalmú, de tápértékben roppant szegény ételektől való függőség ugyanolyan erős lehet, mint a kokain- vagy nikotinfüggés, kényszeres evéshez és elhízáshoz vezethet – állapították meg amerikai kutatók vasárnap közzétett tanulmányukban.

A Nature Neuroscience című tudományos folyóiratban felhívták a figyelmet arra, hogy noha az állatkísérletekből levezetett eredményeket nem lehet közvetlenül emberekre alkalmazni, segíthetnek megérteni ezt az állapotot, és kezelésére új terápiákat kifejleszteni. A patkánykísérletekből kiderült, hogy a nagy kalóriatartalmú, angolul junk foodnak nevezett gyorsételek túlzott fogyasztása függőséghez hasonló agyi választ vált ki, aminek nyomán az állat kényszeres evővé válhat. A túlsúlyos patkányokban csökkent egy agyi jutalmazó vegyület, a dopamin receptorainak száma, hasonlóképpen ahhoz, ahogy korábbi kutatások szerint a drogfüggő embereknél történik.

„Az elhízás a kényszeres evés eredménye lehet. A kényszeresség más fajtáira, például a drogfüggésre kifejlesztett kezelések nagyon hasznosak lehetnek az elhízás kezelésére is” – húzta alá Paul Kenny, a floridai The Scripps Research Institute munkatársa. Kutatócsoportjával olyan ételeket szerzett be, amelyeket az emberek általában szeretnek – például szalonnát, kolbászt, túrós lepényt –, de nem kellene túl gyakran enniük azokat. Vásároltak egészséges ételeket is, és étrendi tervet dolgoztak ki a patkányoknak.

Az egyik csoport állatait kiegyensúlyozott, egészséges étrenden tartották. Egy másik csapat egészséges ételeket evett, de napi egy órára hozzáfértek a nagy kalóriatartalmú ételekhez is. A harmadik csoportba került patkányok is egészséges ételeket kaptak, ám ők egész nap hozzáfértek a magas kalóriatartalmú kínálathoz is. A harmadik csoport állatai egy idő után előnyben részesítették a magas kalóriatartalmú ételeket, egész nap rájártak azokra, és gyorsan elhíztak.

Egy további kísérletben arra tréningezték az állatokat, hogy egy fény felvillanása után enyhe sokkot kapnak. A harmadik csoportba tartozó patkányok egy idő után nem reagáltak a potenciális veszélyre, a fény felvillanása után is folytatták a nassolást. Kenny úgy véli, hogy az állatok viselkedése nagyon hasonló volt az evést – vagy más tevékenységet – túlhajszoló emberekéhez. A problémát éppen abban látja, ha a túlhajszolás ismétlődő viselkedéssé válik.

(MTI)