Miért kapta a foltjait a leopárd?

Rudyard Kiplingnek igaza lehet – a leopárd tényleg azért kaphatta a foltjait, hogy az elrejtse és sikeresebbé tegye a vadászatban.

Brit kutatók azt vizsgálták, hogyan kapták foltjaikat a leopárdok. Kipling meséjében az állat kezdetben „szürkés-sárgás, macska alakú lény” volt, aki teljesen sikertelen volt a vadászatban, míg egy etiópiai foltokkal nem ajándékozta meg, mely segítségével mind a nyílt területen, a kavicsos talajon, mind a fák közé beszűrődő napfényben el tudott rejtőzni.

Will Allen vezetésével a Bristoli Egyetem csapata 35 vadon élő macskafélét vizsgált meg, és matematikai formulákba írták át a bunda mintájának komplexitását. Allen elmondta: „Kipling egy dologban tévedett: nem érintésre kapták a foltjaikat a leopárdok”. De abban igaza volt, hogy a tökéletes elrejtőzést szolgálják. „A foltos minta azt is lehetővé teszi számukra, hogy sokféle élőhelyen tudjanak rejtőzködni, míg például a fekete párduc csak a dzsungelben lehet biztonságban, nyílt területen már védtelen.”

Allen szerint a macskafélék evolúciós története azt sugallja, hogy a mintázatok a fajok több ezer éves adaptálódása során jöttek és mentek, a bundák mintázata és színe környezetfüggő. Így például a fekete párduc létezik, míg a fekete gepárd nem. A leopárdok mintázatát pedig az magyarázza, hogy ők a legkülönfélébb élőhelyeken is felbukkannak.

A kutatók matematikai formulák segítségével vizsgálták, melyik mintához milyen élőhely társulhat. „Kiderült, hogy a zárt élőhelyeken – mint erdőkben – élő macskák sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek mintázottak, különösképpen szabálytalan vagy komplex mintákkal, mint azok, melyek nyílt térségben élnek” – mondja Allen. Az összetett és szabálytalan minták jó álcázást biztosítanak a sűrű, trópusi erdőkben. „Ez különösen igaz azon macskákra, melyek idejük nagy részét aktívan a fák között töltik, kevesebb fénynél” – mind a jaguárhoz hasonló éjszakai vadászok.

Bár a kutatás rávilágított, hogy egyértelmű összefüggés van a környezet és a mintázat között, néhány rejtélyt azért még nem sikerült megfejteni. Így például, hogy a gepárdok foltjaik ellenére is miért a nyílt terepet kedvelik, vagy hogy a tigris „okos” csíkjai miért nem terjedtek el szélesebb körben az erdei macskák között.

(telegraph.co.uk)