A biológusok elméletileg nem tartották kizártnak a jegesmedvék fennmaradásának ezen változatát, sőt négy év alatt két esetről is tudomást szerzett a NOAA, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala. A mérsékelt égövben már évszázadok óta alkalmazták a ló és a szamár „házasságát” – a két állatfajta kiváló tulajdonságai miatt –, de az is köztudomású tény, hogy az öszvér, az így létrejött frigy gyümölcse képtelen a szaporodásra. Érdekes viszont, hogy a grizzlyk és a jegesmedvék közös utódai igenis képesek szaporodni – az eddigi vizsgálatok alapján legalábbis az első nemzedék, a második már nem. A Science tudományos folyóirat legújabb számában a témáról írt tanulmányban még 22 olyan tengeri emlőst soroltak fel, amely az éghajlatváltozás miatt kénytelen lesz keveredni más állatfajtákkal. A jegesmedvéken kívül a bálnákra is ez a sors vár.
A tanulmány egyik szerzője, Andrew Whiteley, a massachusettsi egyetem genetikusa, az élővilág fajtáinak megőrzésére szakosodott kutató szerint az emberiség drága árat fizet az éghajlatváltozásért. A Föld történetében a fajok és fajták keresztezése fontos újdonság volt az evolúció során, különösen a növények esetében. De amikor az ember tevékenysége miatt gyorsan megy végbe, nem marad elég idő a természetes kiválasztódásra, hogy a megfelelő fajta szaporodjon tovább.
(Elpais.es – Spanyolország)
origo.hu
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó
