Hatvan éve alapították a KFKI-t

Emberközelben a fizika címmel különszámot szentel a Természet Világa folyóirat az MTA hatvan éve alapított Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI).

Mint a folyóirat ismertetője kiemeli, a KFKI a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb kutatóintézetévé vált. A huszadik század második felében, amelyet a fizika évszázadaként is szokás emlegetni, magyar földön eleddig példa nélkül álló tudásközpont alakult ki Csillebércen. „A KFKI alapítása óta eltelt hat évtizedben a tudomány és a technika soha nem látott fejlődésének lehettünk tanúi. S hogy e rohamléptű előrehaladás több területén mi is az élvonalban tudhattuk magunkat, abban a KFKI-nak meghatározó szerepe volt. Elég csak hivatkoznunk az elmúlt ötven évünket döntően befolyásoló, átalakító informatikára, a számítógépekre, a nukleáris technikára, s e területeken a KFKI kutatóinak szerepvállalására. Itt nemcsak a közvetlen fejlesztőtevékenységre kell gondolnunk, hanem e kultúrák hazai megteremtésére és elterjesztésére is” – mutat rá a közlemény, amely szerint a KFKI-nak alapvető szerep jutott a hazai nukleáris technika és a számítógépes kultúra elterjesztésében, és jó ideig meghatározó módon hatott az egyetemi fizikusképzésre.

Az intézet számos nemzetközileg elismert fizikust adott a világnak, olyanokat, akik más nagy kutatóintézetekben, egyetemeken állták meg a helyüket, vállaltak vezető szerepet. Az ismertető megemlíti, hogy a kutatóintézetben ma is sokirányú munka folyik: a magfizikai, részecskefizikai, reaktorfizikai kutatások mellett az űrkutatást és mikroelektronikát segítő, a kémiai, a matematikai, a műszaki tudományokat és az elektronikát megalapozó kutatások. A Természet Világa sorrendben most megjelenő 29. különszámában a KFKI sokszínű világát igyekszik bemutatni az intézet neves, idősebb kutatóinak mába érő múltidézéseivel. A kötet 19 szereplője emlékezik a KFKI-ra, az ott végzett munkájára, és arra, hogy mit jelentett számára ez a hely.

A folyóirat munkatársai olyanokat kerestek meg, akiket a kutatóintézet korai éveiről is faggathattak, ez adott lehetőséget arra, hogy a kutatómunka tényei, eredményei mellett a tudományt művelő embert, az őt körülvevő világot, a kort is bemutathassák. A kötet főszereplői Bata Lajos, Bencze Gyula, Farkas Győző, Fehér István, Gyulai József, Jánossy Lajos, Jéki László, Keszthelyi Lajos, Konczos Géza, Kovács István, Kroó Norbert, Lovas István, Pál Lénárd, Pálla Gabriella, Sándory Mihály, Schiller Róbert, Simonyi Károly, Szatmáry Zoltán, Tompa Kálmán és Varga Péter. „Ők mindannyian a Központi Fizikai Kutatóintézet meghatározó személyiségei voltak, többen ma is azok. Vannak köztük olyanok, akik évekig intézetvezetőként is feladatot vállaltak. Az első két igazgató, Kovács István és Simonyi Károly emlékezését egy korábban felvett beszélgetésből adjuk újra közre, Jánossy Lajosról és munkásságáról Varga Péter beszélt. Pál Lénárd írását a Magyar Tudomány szívességéből közöljük” – áll az ismertetőben. A kötetet április 14-én, csütörtökön 11 órakor mutatják be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában.

(MTI)