A legtöbbet használt fájdalomcsillapítók, mint például az ibuprofen, gátolják szervezetünk ciklooxigenáz enzimjét, amely a számos funkcióval (például a simaizom-összehúzódás elősegítésével) bíró lipidek, a prosztaglandinok előállításában játszik szerepet. Vagyis a fájdalomcsillapítók hatására a prosztaglandinszint csökken a szervezetben. Emiatt szűnik meg a fájdalom és a láz.
Anne-Marie Schjerning Olsen és munkatársai 84 ezer, infarktuson átesett ember adatait elemezték. A csoport átlagos életkora 68 év volt, a betegek 42 százaléka valamiféle idült fájdalom miatt fájdalomcsillapítóra – leggyakrabban ibuprofenre – szorult. Az ibuprofent szedő betegek az infarktus utáni első napokban semmiféle kellemetlenséget nem tapasztaltak, ám az ibuprofen adagolásának hetedik napjától a szívroham ismétlődésének kockázata duplájára nőtt.
Nem világos, hogy a fájdalomcsillapító hogyan fokozta a második infarktus kockázatát, de Olsen szerint valamilyen módon a véralvadás erősödése és a vérnyomás emelkedése okozhatta a súlyos szövődményt. Úgy tűnik, hogy infarktus után a ciklooxigenáz gátlásán alapuló fájdalomcsillapítókat nem tanácsos használni, mert a veszély megnő, noha az oka egyelőre még nem magyarázható.
(MTI)
A hetedik naptól duplájára nő a szívroham kockázata
Noha több éve ismert, hogy a leggyakrabban használt fájdalomcsillapítók fokozzák a koszorúér-betegség kockázatát, mégis sok magas kockázatú beteg – ha csak rövid ideig is – szedi őket. Dán kutatók azonban még komolyabb veszélyre figyelmeztetnek: megfigyeléseik szerint e szerek használata szívinfarktus után többszörösére növeli a roham ismétlődésének kockázatát.
2011. 05. 15. 8:21
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!