Elsüllyed az Alföld?

Az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett: bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása – áll a Geodézia Zrt. sajtóközleményében.

Tektonikai mozgás, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén figyelhető meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nemritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben – idézi a közlemény Busics Györgyöt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét. Ilyen például Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.

„Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók” – véli Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása. A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel. „Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni, jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása – mondja a szakember. – Rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról világos képünk legyen, nemcsak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is, hiszen a feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók.”

Busics szerint a magassági alapponthálózat újramérése fontos az autópályák építésénél is, hiszen „munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, és az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk.”

(MTI)