Megfejtették, hogy miért keringenek „rossz irányban”

Sikerült megfejteniük amerikai kutatóknak, hogy miért kering „rossz irányban” más naprendszerek némely bolygója központi csillaga körül.

Az elméletről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány. Az első Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót 1995-ben fedezték fel, azóta félezernél több ilyen planétát észleltek: többségük ugyanabban az irányban forog, mint teszi ezt központi csillaga. Akadnak azonban olyan exobolygók, amelyek ellenkező irányban forognak. Ezek az égitestek általában forró Jupitereknek nevezett gázóriások, és nem Föld-szerű bolygók. Az ominózus égitestek nemcsak forgási irányukban különböznek a többi bolygótól, hanem abban is, hogy igen közel „merészkednek” a napjukhoz.

A Jupiter 778 millió kilométerre van a Naptól, ötször nagyobb távolságra, mint a Föld. „Egész viselkedésük nagyon furcsa, és mindezt még tetézi e bolygók közelsége a csillagjukhoz” – hangsúlyozta a kutatást irányító Frederic Rasio, az illinois-i Északnyugati Egyetem asztrofizikusa. „Hogyan képes egy bolygó egyik irányban forogni, a másikban keringeni? Ez egyszerűen őrületes, megkérdőjelezi a bolygó- és csillagképződésre vonatkozó elképzeléseinket” – fogalmazott.

Sokáig azt feltételezték, hogy a nagy gázóriások csillagjuktól „tisztes” távolságban alakulnak ki, míg a Föld-szerű bolygók közelebb a napjukhoz. Tanulmányukban az amerikai kutatók kiemelték, hogy ha a Jupiterhez hasonlatos gázóriás a bolygók „sűrűjében” lát napvilágot, az egyáltalán nem jelenti, hogy helyben is marad. „Amikor egy planetáris rendszer egynél több bolygóból áll, a csillag mellett e planéták mindegyike is gravitációs erővel bír. A bolygókra nemcsak napjuk hat, hanem egymás gravitációja is, ily módon előfordulhat, hogy e kölcsönhatások következtében társaik a csillag közelébe lökhetik a gázóriást, vagy akár arra is rábírhatják, hogy fordítsa meg keringési irányát” – hangsúlyozták. Ezt a folyamatot gravitációs perturbációnak (pályaháborgásnak) nevezik.

Didier Queloz svájci asztronómus, az exobolygó-kutatás úttörője, aki nem volt a team tagja, a tanulmánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy „darabokra hullik” a hagyományos felfogás, amely szerint a naprendszerek hasonlítanak egymásra. „A miénk csupán egyike a lehetséges naprendszereknek, amelyeknek számtalan változata létezhet” – jegyezte meg Queloz.

(MTI)