A közép-angliai Birminghami Egyetem kutatói több mint 400 ezer lombikbébi-kezelés adatait elemezték, amelyeket 1991 és 2008 között végeztek Nagy-Britanniában. A kutatók szerint nagyjából tizenöt petesejt egyidejű leszívása esetén a legmagasabb a statisztikai valószínűsége a teherbe esésnek. Az eredmények a petesejttermelést serkentő, közepes mennyiségű, erős hormondózisok használata mellett érvényesek. A sikeres fogantatás valószínűsége 15-20 petesejt leszívása esetén a legmagasabb és a petesejtek számának emelkedésével fokozatosan csökken. A tizenöt petesejt egyidejű leszívását követő teherbeesési arány 2006 és 2007 folyamán a 18 és 34 év közötti nők körében 40, a 35 és 37 éveseknél 36, a 38 és 39 éves korosztály esetében 27, míg a negyven vagy annál idősebbek körében 16 százalékos volt.
A Human Reproduction című európai szakfolyóiratban megjelent tanulmánynak köszönhetően a jövőben sokkal hatékonyabbá válhatnak a lombikbébi-eljárások – állítják a szakemberek, akik szerint elkerülhetővé válhat az értékes petesejtek elpazarlása, valamint a petefészek veszélyes túlserkentésének kockázata. Korábbi kutatások már foglalkoztak a petesejtek száma és a teherbeesési arányok közötti összefüggésekkel, ám ez az első tanulmány, amely az élve születések száma – legalább egy élve született gyermek – tekintetében közelített a kérdéshez.
A lombikbébi-kezelés során a leszívott petesejteket laboratóriumi körülmények között ondósejttel megtermékenyítik. A korai stádiumban lévő embriók egy részét beültetik a méhbe, annak reményében, hogy legalább egyikből biztosan gyermek születik, habár nem szokatlan, hogy több is sikeresen megtapad a méhfalon. A be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják, hogy a későbbiekben újabb beavatkozásokhoz tudják felhasználni őket. A tanulmány elkészítésekor a szakemberek nem tettek különbséget a „friss” vagy lefagyasztott embriókra visszavezethető élve születések között.
(MTI)
origo.hu
Lázárinfó Baján: új Duna-hidat, négysávos utakat és gazdaságfejlesztést ígért Lázár János
