A klímaváltozás a borjúszületésre is kihat

Kevesebb borja van a teheneknek Nagy-Britanniában, mert a klímaváltozás átalakította az állatok szaporodási rendjét – állapította meg egy állami támogatással készült tanulmány.

MNO
2011. 06. 16. 6:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyre melegebb tavaszok korai szaporodásra ösztönzik a teheneket, ezért a borjak a tél közepén jönnek a világra, amikor sokkal kevesebb esélyük van a túlélésre. A globális felmelegedés hatására jelentkező szaporodási változásokat az északkelet-angliai Northumberland grófságban lévő Chillingham falu egyik szarvasmarhacsordáján figyelték meg, amelyet Charles Darwin tanulmányozott elsőként még 1860-ban.

Sarah Burthe, az ökológiai és víztani központ munkatársa az elmúlt hatvan évben tanulmányozta a chillinghami szarvasmarha-állomány szaporodási mintáját. „A télen született borjak nem boldogulnak túl jól, és nagyobb valószínűséggel pusztulnak el még azelőtt, hogy elérnék az egyéves kort” – idézte a szakembert a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. „Mindez azt jelenti, hogy a jószágok reagálnak a klímaváltozásra, ám ennek negatív következményei vannak rájuk nézve” – tette hozzá.

Korábban már készültek átfogó tanulmányok a globális felmelegedés növényekre gyakorolt hatásáról. Az eredmények szerint a klímaváltozás miatt a virágok 11 nappal korábban nyílnak tavasszal. Az ősi skót juhfajta, a soay juh pedig egyenesen zsugorodik, mivel a kisebb testű állatok magasabb túlélési eséllyel rendelkeznek a melegebb éghajlaton.

A most lezárult vizsgálat volt azonban az első, amely ilyen hosszú időn keresztül tanulmányozta a klímaváltozás emlősökre gyakorolt hatásait. A Brit Ökológiai Társaság Journal of Ecology című szakfolyóiratában megjelent tanulmányában Burthe arra figyelmeztet, hogy a legelő állatok súlyos árat fizethetnek a globális felmelegedésért.

„Charles Darwin egykor arra bátorította a chillinghami csorda tulajdonosát, hogy készítsen feljegyzést minden születésről, pusztulásról, vagy a csorda életében bekövetkező fontosabb eseményről. De azt ő sem tudta megjósolni, hogy ezek az információk egyszer még segíthetnek megérteni a globális klímaváltozás biológiáját” – hangsúlyozta a szakember.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.