A tanulmány szerzői – akik a norwichi Kelet-Angliai Egyetem munkatársai – hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a kezelőorvosok rendszeresen értékeljék az idősebb páciensek által szedett szerek összesített kockázatát.
A Journal of the American Geriatrics Society című szakfolyóiratban közzétett tanulmány az első, amely szisztematikusan vizsgálta az úgynevezett antikolinerg aktivitás hosszú távú hatását. Az antikolinerg szerek mellékhatása, hogy az acetilkolin elnevezésű fontos idegi ingerületátvivő molekula tevékenységét blokkolják. E szerek közé számos receptköteles és vény nélkül kapható hatóanyag tartozik, például álmatlanság, utazási betegség (hányinger, szédülés), allergia, depresszió és inkontinencia elleni készítmények.
„Az egyik gond az, hogy idősödve egyre több gyógyszert írnak fel nekünk, amelynek antikolinerg hatása lehet, ezáltal növekszik az általános terhelés” – hangsúlyozta Ian Maidment, a Brit Egészségügyi Szolgálat mentális egészséggel foglalkozó szakértője.
A kutatók 80, gyakran alkalmazott szert osztályoztak és soroltak csoportokba antikolinerg hatásuk alapján (ACB-lista). Nulla pontot kapott az a szer, amelynek nincs ilyen hatása, 1 pontot adtak az enyhe hatásért, 2-t a közepesért és 3 pontot az erős hatásért. Ezt követően 13 ezer 65 év feletti brit férfi és nő gyógyszerszedési szokásait elemezték és nyomon követték két éven át a vizsgálatba bevontak egészségét.
A kétéves követési periódus végére 20 százaléka halt meg azoknak az embereknek, akik legalább 4 pontot értek el a listán, míg csupán 7 százaléka azoknak, akik nem szedtek antikolinerg szert. Ráadásul minden egyes többletponttal 26 százalékkal emelkedett az idősek halálozási kockázata. A résztvevők gondolkodási képességét, memóriáját egy kognitív teszttel mérték a kutatók, és úgy találták, hogy 4 százalékkal alacsonyabb eredményt értek el azok, akiknek ACB-pontszáma legalább 5 volt.
(MTI)
origo.hu
Kormány-Voks 2025 versus Tisza-párti szavazás: az eredmény egyértelmű
