Kevin Walsh, a texasi délnyugati kutatóintézet kutatója egy nemzetközi tudóscsoport élén a korai Naprendszer szimulációs modelljét dolgozta ki, bemutatva, hogy a „gyermek” Jupiter, a Naprendszer belső régióiba vándorolt, mindössze 1,5 csillagászati egységre megközelítve központi csillagunkat. (1 csillagászati egység a Nap és a Föld közötti távolság.) Vándorlása közben a Jupiter rengeteg anyagot gyűjtött be a bolygóknak „életet adó” protoplanetáris korongból, s ezáltal „nélkülözésre” ítélte a Marsot – olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.
A Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója
„A Jupiter szülőhelyétől a Naprendszer központja felé vehette az irányt, majd 1,5 csillagászati egységnyire megközelítve a Napot visszafordult a Szaturnusz kialakulásának idején, hogy kifelé mozogva visszatérjen a jelenlegi pozíciójába. Eközben jelentős mennyiségű anyagot gyűjthetett össze, megritkítva a protoplanetáris korongot. Ez az anyaghiány magyarázhatja a Mars kis tömegét” – hangsúlyozta Kevin Walsh. Hozzátette: azt kellett megvizsgálni, hogy a Jupiter befelé, majd kifelé tartó vándorlása a 2 és a 4 csillagászati egység közötti zónában összefüggésbe hozható-e a jelenleg ott található kisbolygóöv (Kuiper-öv) létével. „Fantasztikus eredményeket kaptunk. A szimuláció nemcsak bebizonyította, hogy a Jupiter vándorlási útvonala megegyezik a kisbolygóöv kiterjedésével, hanem megmagyarázta a Kuiper-öv olyan jellemzőit, amelyeket korábban nem értettünk” – fogalmazott az amerikai asztrofizikus.
A Mars: szabad szemmel is jól látható az éjszakai égbolton
A kisbolygóövet két különböző típusú „törmelék” népesíti be – egyaránt megtalálhatók igen száraz aszteroidák, ahogy vízben gazdag, az üstökösökhöz hasonlatos égitestek is. Kevin Walsh kollégáival bebizonyította, hogy a Jupiter vándorlása közben először „kisöpörte” a térséget, majd újra „betelepítette” a kisbolygóöv területét.
A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer
A Kuiper-zóna belső részébe a Naptól számított 1-3 csillagászati egység térségéből származó aszteroidák „telepedtek” meg, míg a külsőben az óriásbolygók környékén „születettek”. Ezzel magyarázható a kisbolygóövet benépesítő aszteroidák között mind a mai napig fennmaradó különbség.
(MTI, space.com,physorg.com,wikipedia.com)
