A Wikipédia szerint az éjszakai világító felhő egy optikai jelenség a felső légkörben, amelyet a mély szürkület idején szoktak megfigyelni. Kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat.
A vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek és visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. Angol neve (noctilucent cloud) a latin „noctilucens” kifejezésből ered, jelentése: „éjszaka fénylő”.
Kizárólag a nyári hónapokban figyelhető meg az északi és a déli félteke 50° és 70° szélességi fokai közt, az északi féltekén május közepétől augusztus közepéig, amikor a Nap 6 és 16 fok között a láthatár alatt tartózkodik. A látványosság általában egy órával napnyugta után, vagy ennyivel napkelte előtt a legszebb azon nyári hetek során, amikor a mezoszféra hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai kedvezők (elméletben május közepétől augusztus közepéig). Tapasztalatok szerint Magyarországról körülbelül június közepétől augusztus elejéig van esély a megpillantására.
A különleges jelenség kutatására egyébként a NASA már 2007-ben programot indított. Az AIM (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) nevű műhold több ezer kilométeres magasságból figyeli a világító felhők kialakulását.
A Spaceweather.com szerint a jelenséget először a XIX. században figyelték meg a Krakatau szupervulkán hatalmas kitörése után, ezért korábban azt hitték, ennek a kísérő jelensége a világító felhő. Ám a vulkáni por leülepedett, s a világító felhők maradtak.
A honlap rendszeresen közöl képeket az izgalmas jelenségről, a legutóbbit egy angol olvasójuk, John Houghton küldte Leicesterből.
S néhány régebbi felvétel:
origo.hu
Horrorbaleset az M1-esen: levegőben pörgött az autó - videóval
