Kiszámították a természet árát

Mi az ára egy tónak, egy erdőnek vagy a kilátásnak egy zöld parkra? Erre kerestek választ brit tudósok, akik úttörő tanulmányukban kísérletet tettek a természet gazdagságának felbecslésére, hogy eredményeikkel a társadalom és a gazdaság hasznára legyenek.

Nem is fogjuk fel, hogy a természet nyújtotta kincseknek ára van, és ha elpusztítjuk a környezetet, az nagyon sokba kerülhet nekünk – mondta a BBC brit közszolgálati adónak Caroline Spelman környezetvédelmi miniszter a kormány megrendelésére készült jelentésről. Már számos ország kísérletet tett egyes természeti kincsek – például erdők – értékének felbecslésére, de ez az első alkalom, hogy ilyen átfogó tanulmány készült – mutatott rá a politikus, aki biztosította a közvéleményt, a kormány figyelembe veszi a kutatók megállapításait jövőbeni döntéseinél.

A brit ökoszisztéma felbecslése című tanulmány szerzői a természeti források – erdők vagy épp a termés – piaci értékével számoltak, a környezet védelmét költségként vették figyelembe a természet javai leromlásának feltérképezésére. „Nagyjából a természet kínálta kincsek 30 százaléka károsodott vagy van hanyatlóban” – húzta alá Bob Watson, a kutatás vezetője. A kétezer oldalas tanulmányban megpróbáltak fényt deríteni a brit ökoszisztéma rejtett értékére, ami gazdasági fogalmak szerint több milliárdra tehető. A méhek és más rovarok, amelyek a beporzást végzik, például 430 millió font hasznot hoznak a brit mezőgazdaságnak. A víz minőségére hatással lévő csapadékos vidékek 1,5 milliárd fontos hozzájárulást jelentenek. A zöld területekre néző kilátás évente és fejenként 300 fontot jelent a briteknek az egészségükre gyakorolt jó hatás révén. Folyókban, tavakban és partvidékekben gazdag helyen élni évente 1,3 milliárd fontos hasznot jelent a briteknek.

(MTI)