A 18 hónapig tartó közös munka során 12 magyar és négy román kutató elemzi a Maros és völgyének hidrológiai, hidromorfológiai, geológiai és geomorfológiai tulajdonságait – mondta Sipos György projektmenedzser a 166 eurós összköltségvetésű, uniós támogatással megvalósuló program nyitórendezvényén pénteken, Szegeden.
Az elmúlt százezer évben a Maros óriási területeket járt be Orosházától Nagyszentmiklósig, százával hagyva maga után egykori medreit. Néha enyhén kanyargós szűk mederben folyt, máskor olyan széles volt, mint jelenleg a Duna. Mindennek hátterében a terület éghajlatának – csapadéknak és hőmérsékletnek – folyamatos változása állt.
A folyó jelenleg az egyik legfontosabb természeti erőforrás a régióban.
A projekt során létrehozott adatbázis elősegíti a jövőbeni változások becslését, valamint a folyó regenerációs képességének meghatározását. Mindez elengedhetetlenül fontos a hosszú távú és fenntartható folyógazdálkodás szempontjából – hangsúlyozta a szakember.
A Maros alföldi szakasza mentén mintegy 400-450 ezer ember él. A kutatók kíváncsiak arra is, hogy a lakosság milyen környezeti problémákat érzékel a térségben, hogyan képzeli el a folyó hasznosítását. A szakemberek ezer fő bevonásával kérdőíves felmérést is készítenek, és interjúkon kérik ki az emberek véleményét – közölte a Szegedi Tudományegyetem természetföldrajzi tanszékének tudományos munkatársa.
(MTI)
origo.hu
Mediános manipuláció: módszertani adatok nélkül közöltek torzított Tisza-eredményt
