A kutatásokról a Science legújabb számában jelent meg tanulmány.
A Kaliforniai Technológiai Intézet (California Institute of Technology/Caltech) kutatói által kifejlesztett módszer az állatok csontjaiban, fogaiban, valamint a tojáshéjban a környezeti stabil izotópok vizsgálatán alapul. Az eljárás során a szén 13-as izotópjának (C13) és az oxigén 18-as izotópjának (O18) a koncentrációját elemzik; az izotópeloszlás a hőmérsékletre „fordítható le”, a módszer két Celsius-fok hibahatárral működik. A nehéz izotópok ugyanis kapcsolatba lépnek egymással, „összecsomósodnak”, és a folyamat kiterjedése a hőmérséklet függvénye. Nagyon magas hőmérsékleten kisebb mérvű az „összecsomósodás”, alacsony hőmérsékleten viszont nagyobb. Az élő állatok esetében ez az „összecsomósodás” a fogzománcban, csontban, tojáshéjban megtalálható ásvány, a bioapatit kristályrácsán tanulmányozható. Az izotóp-összetétel azt a pillanatot rögzíti, amikor a csont- vagy a fogzománcképződés folyamatában az ásvány kicsapódik a vérből. Ez az izotópeloszlás évmilliókig fennmarad.
A dinoszauruszok fogzománca a Caltech kutatói szerint arról tanúskodik, hogy a Brachiosaurus („kargyík”) hőmérséklete 38,2 Celsius-fok volt, míg a Camarasaurus, azaz a „kamrás gyíké” 36,8 fok.
A kutatás nem oldja meg a régóta folyó vitát arról, hogy a dinoszauruszok melegvérű vagy hidegvérű állatok voltak-e. Felfedezésük után a kutatók úgy vélték, hogy nehézkes, hidegvérű teremtésekről van szó. Az utóbbi években viszont egyre nagyobb támogatottságot élvez az a feltételezés, amely szerint a dinoszauruszok mégis melegvérűek lehettek, ami aktívabb életmódot tett lehetővé számukra.
„Vizsgálataink alapján kizárható, hogy ugyanolyan hidegvérű teremtmények voltak, mint például a krokodilok” – hangsúlyozta Robert A. Eagle, a tanulmány vezető kutatója. Szerinte ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a nagytestű dinoszauruszok ugyanolyan magas anyagcserével rendelkeztek, mint az emlősök vagy a madarak. Előfordulhat, hogy ezek a dinoszauruszok talán tehetetlenségi homeotermia (gigantotermia) révén tartották fenn a testhőmérsékletüket.
A Caltech kutatói növényevő szauropodákkál foglalkoztak, amelyek a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok: a Brachiosaurus testsúlya elérte a 40 tonnát, míg a Camarasaurus 15 tonnát nyomot. A dinoszauruszok e két neme 150 millió éve élt.
A Caltech kutatói a nagytestű dinoszauruszok után a kisebb őslényeket is szeretnék „meghőmérőzni”.
(MTI)
origo.hu
Sokkoló strandbelépő árak – mutatjuk, hol mennyit fizet
