Nem mindegy, hogyan bújnak össze

Fényt derített a császárpingvinek titkára egy nemzetközi kutatócsoport. Többé már nem fedi homály, hogyan tartják magukat melegen az egymáshoz bújó állatok.

A császárpingvinek úgy élik túl az antarktiszi kemény telet, hogy szorosan egymás mellé állva csoportokat formálnak. Korábban a tudósok azon elmélkedtek, vajon a külső területeken tartózkodó pingvineknek hogyan lehet ugyanolyan kellemes klímában része, mint a csoport középpontjában lévőknek. Végül gyorsított felvétel segítségével rájöttek, a madarak szinte észrevehetetlen hullámokban mozognak a csoporton belül, így az idővel drasztikusan megváltoztatja a struktúráját. A tanulmányt a PLoS One tette közzé.

A filmet az antarktiszi Dronning Maud Landen rögzítették a tél folyamán, ahol a hőmérséklet akár -45 Celsius-fok alá is zuhanhat, a szél pedig elérheti a 180 km/h-s sebességet. Ezen időszak alatt a hím császárpingvinek szorosan egymáshoz „tapadnak”, nem csak melegedés céljából, hanem hogy kiköltsék tojásaikat – ők az egyetlen gerincesek, akik az antarktiszi télben teszik ezt –, miközben a nőstények a tengeren vannak. Korábban a kutatók úgy hitték, ezek a csoportok olyannyira szorosak, hogy bármilyen mozgás lehetetlen volna; vagyis a pórul járt, perifériára szorult pingvinek kénytelenek lettek volna ott is maradni.

Daniel Zitterbart, a tanulmány egyik szerzője, a németországi Erlangen-Nürnberg Egyetem fizikusa elmondta: „A pingvineknek muszáj összebújniuk, mert ellenkező esetben energiát veszítenek. Ha a csoportosulás túl laza, a pingvinek megfagynak. Ám ha túl szorosan tapadnak össze, akkor egyáltalán nem tudnak mozogni.”

A kamerák, melyek minden 1,3 másodpercben rögzítettek képet a kolóniáról több órán keresztül, kiderítették, hogy a csoport közel sem mozdulatlan. Dr. Zitterbart kifejtette: „A pingvinek az idő kis részében ugyan mozdulatlanok, de minden 30-60. másodpercben egy pingvin, vagy egy csoport pingvin elindul egy kissé. Ennek következtében a mellette lévő is totyogásba kezd, majd hirtelen hullámszerűen az egész kolónia elmozdul.”

A pingvinek koordinált mozgása annyira finom, hogy valós időben, szabad szemmel nem látható, ennek ellenére a kolónia egész szerkezetére hatással van. Ahogy előrehajtják egymást a szorosan összebújó pingvinek, lehetővé válik, hogy a kisebb csoportok beleolvadjanak a nagyobbakba, így a pingvinek képesek megváltoztatni a pozíciójukat. A felvételek arra is fényt derítettek, hogy amint a hullám eléri az első csoportot, néhány pingvin kitotyog a csoportból és hátulra áll vissza. Ez azt jelenti, hogy néhány óra leforgása alatt a pingvinek „beutazzák” a kolóniát, így megosztva egymással a meleget.

(BBC)