A Londoni Természettudományi Múzeum tudósai, akik a Stegosaurida dinoszauruszok egyik nemének, a Kentrosaurus aethiopicusnak a combcsontját vizsgálták meg, elképzeléseiket a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban ismertették – olvasható a tanulmányról beszámoló Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között. „A csontok alakját a hozzájuk kapcsolódó izmok határozzák meg. Így megtapadási helyeik alakjában és méretében megmutatkozó különbségek alapján az állat egykori izomtömegére is lehet következtetni” – magyarázta a szerzők egyike, Susannah Maidment, a múzeum paleontológiai osztályának kutatója.
A tudósok a Tanzániában talált Kentrosaurus aethiopicus maradványaira összpontosítottak. Míg más lelőhelyeken általában valamely ősgyík egy-két egyedének a fosszíliái kerülnek napvilágra, Tanzániában a 150 millió éve élt páncélos dinoszauruszok csontjainak sokaságát fedezték fel. A leletanyag például félszáz combcsontot tartalmazott. A paleontológusok két csoportra osztották a combcsontokat a felső végük alakja szerint, ahol a csípőizomzat egy része megtapad. „Két, statisztikailag szignifikáns csoportot kaptunk, amelyekbe nem kerültek be a fiatal dinoszauruszok csontjai, amelyeknél nem mutatkozott meg ez a különbözőség. Így arra következtettünk, hogy az adott jellegzetesség a nemi érés, a másodlagos nemi jegyek kialakulása után formálódik” – hangsúlyozta Maidment. Annak ellenére, hogy a kutatók már képesek a kentroszaurusz-fosszíliákat nemük szerint megkülönböztetni, nem tudhatják, hogy melyek származhattak a nőstényektől, és melyek a hímektől. „Valószínűleg sohasem lehetünk biztosak a kentroszauruszok nemének meghatározásában mindaddig, míg elő nem kerül egy »kismama«, fosszilizálódott tojással egyetemben„ – jegyezte meg Maidment.
A madármedencéjű dinoszauruszokhoz tartozó Stegosaurus (fedeles gyík) a késő jura korban, mintegy 150-145 millió évvel ezelőtt élt. A hátán két sorban, függőlegesen álló, rombusz alakú lemezei, valamint a farka végén vízszintesen elhelyezkedő két pár hosszú tüskéje miatt az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Nagy, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő volt, testhossza 9 méter körüli, a magassága pedig elérte a 4 métert. Sajátos volt a sztegoszaurusz testtartása: a háta nagymértékben meghajlott a rövid mellső lábak miatt, testéhez képest kicsi fejét viszonylag alacsonyan, egy méterrel a talaj fölött tartotta.
A Kentrosaurus (hegyes gyík) a Stegosaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban élt Tanzániában, fosszíliáit a Tendaguru-formációban találták meg, amely 155,7-150,8 millió évvel ezelőtt keletkezett. A sztegoszauruszokhoz képest a kentroszaurusz aprócskának számít: mindössze 4 méter hosszú volt, testtömege pedig 320 kilogramm lehetett. Gerince mentén két sor csontos lemez futott végig, amelyek az ősgyík háta közepe táján levő tüskékhez vezettek. A kentroszaurusz oldalain szintén tüskék helyezkedtek el.
(MTI)
origo.hu
Ukrajna csatlakozása az EU-hoz egy maffiaállam tagságát jelentené
