A napfoltok hőmérséklete csaknem 2000 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a napfelszín többi részéé. Ennek köszönhetően a foltból érkező hőmérsékleti sugárzás intenzitása csupán negyede a nyugodt napfelszínének, ezért látni ezeket a területeket sötétnek, noha valójában vakítóan fényesek. A napfoltok többnyire kör alakúak, de gyakoriak a szabálytalanok is. Egy nagyobb napfolt átmérője körülbelül a Földével egyezik meg.
A Nap „élettevékenységét” hihetetlenül erős mágneses tere befolyásolja. Hatására pólusai 22 évente cserélődnek meg, ezek határozzák meg a napfolttevékenység 11 évente jelentkező aktivitási maximumát. Az olyan csúcsévekben, mint amilyen 2001-ben volt, szinte naponta jelentek meg új foltok, gyakoribb volt a napszél és a napviharok. Az általában alig néhány évig tartó minimumok alkalomadtán sokkal hosszabbra is nyúlhatnak.
Szokatlan hosszú álomba merül a Nap – mi lesz a Földdel? + Kép
A Nap szokatlanul hosszú „álomba” készül merülni, így 2020 táján évekre vagy akár évtizedekre is búcsút lehet mondani a napfoltoknak – vélik amerikai csillagászok, akik az új-mexikói napfizikai konferencián ismertették elméletüket.
2011. 06. 15. 16:27
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Fotó: Reuters
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!