Mindehhez porózus anyagra, úgynevezett fémorganikus vegyületekre van szükség – világítottak rá a Düsseldorfi Egyetem szakemberei. Ezek a vegyületek képesek arra, hogy különböző anyagokat – például vizet – tároljanak belsejükben. Ha egy ilyen vegyületet vízfelszín fölé helyeznek, magába szívja a felszálló párát. Mivel ezáltal a vízből energia távozik, lehűl. Amikor a vegyület megszívta magát folyadékkal, a forró napsugarak kihajtják belőle a vizet. Ezek után a vegyületet a hűtési folyamat újabb körében alkalmazhatják – magyarázták.
A napenergiával való hűtést a düsseldorfi kutatók a freiburgi Fraunhofer Intézet szakembereivel együtt vizsgálják. „Laboratóriumi modellünk persze nem hasonlít egy jégszekrényhez, de bizonyítottuk, hogy a fémorganikus vegyületek révén lehet majd napenergiával üzemelő hűtőket használni” – fogalmazott Christoph Janiak, a Düsseldorfi Egyetem kémikusa.
(MTI)
Forró napsugarak, hűtési folyamatok
Épp a forró napsugarak játszhatnak szerepet hamarosan a hűtési folyamatokban német tudósok szerint.
2011. 07. 30. 11:12
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!