Dr. Corin Throsby, a Cambridge Egyetem egyik kutatója a BBC Radio 3 Wave című műsorában beszélt a XIX. századi „közhely könyvek” használatáról, és hogy miért nevezhetjük őket a mai közösségi oldalak atyjának.
„Ezekbe a többnyire bőrkötéses albumokba az emberek különféle dolgokat jegyeztek le és rögzítettek, így például verseket, rajzokat, leveleket, szellemes mondásokat, anekdotákat. Akárcsak a Facebook esetében „felhasználói” egyfajta „profilt” hoztak létre, azokból a dolgokból, amiket szerettek. Meg is osztották ezeket a könyveket barátaikkal, hogy bemutassák ízlésvilágukat. Ezek után a barátok szellemes „hozzászólásokkal” gazdagították az albumot – ugyanúgy, mint a Facebook üzenőfalán” – magyarázza Throsby.
A tudós szerint a „közhely könyvek” egyben új megvilágításba helyezik a romantika korabeli olvasóközönség ízlését is. A költőket, akiket ma a korszak legnagyobbjainak tartunk, – mint Coleridge, Keats, Shelley és Blake –, szinte meg sem említik kedvenceik között. Az albumokból kiderül, hogy Byron, Walter Scott, Thomas Moore és Felicia Hemans sokkal népszerűbbek voltak kortársaik körében.
A bejegyzésgyűjtemények érdekes mintaként szolgálnak a XIX. századi rajongói kultúra vizsgálatához, mely Throsby kutatásai területe is egyben. Munkájához jórészt egy neves történész professzor William St. Clair könyvgyűjteményét használta fel. „Ezekben lenyűgöző beszámolókat lehet találni arról, miket olvastak az emberek és hogyan alakultak a szociális hálózatok a XIX. században” – vélekedik a tudós. Az albumok egyben azt is bizonyítják, hogy a „közösség hálózás”, – ami alapvetően az internet korának tulajdonított viselkedési forma –, valójában évszázadok óta jelen van.
(cam.ac.uk)
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
