Kína gazdasági növekedése hűtötte az éghajlatot

A kínai ipar rendkívül gyors növekedése valójában visszafogta az elmúlt évtizedben a globális felmelegedés léptékét, az üvegházgáz-kibocsátás kártékony hatása azonban most újra jobban érezhető tudósok szerint.

Az emberi tevékenység valójában kétirányú, hűti és fűti is a bolygót – hívták fel a figyelmet a Bostoni Egyetem Robert K. Kaufmann vezette szakemberei az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmányukban. „Az emberek rendszerint csak a szén-dioxid felmelegítő hatására gondolnak, de Kína gazdasági bővülésénél nagyban növekedett a kénkibocsátás”, amely hűti az éghajlatot – magyarázták a kutatók.

Míg a 2000 utáni évtized a legforróbbak egyike volt a rekordok szerint, a felmelegedés léptéke valójában csökkent – egészen 2009–2010-ig, amikor a hőmérsékletek ismét felfelé szöktek. Az éghajlat felmelegedésének látszólagos stagnálása a Kína szénalapú iparának meredek növekedéséből fakadó kénszennyezésből fakadt. Kína szénfogyasztása kétszeresére növekedett 2003 és 2007 között, ez 26 százalékkal növelte a globális szénéhséget – világított rá Kaufmann. Ez a mennyiség megfelel a világ szénfogyasztásának 22 év alatt megnövekedett igényeinek. „Szóval, ami korábban 22 évbe telt, most csak négy évet emésztett fel, és magasabb szintről indult” – fűzte hozzá.

Kína azonban felismerte a gazdasági növekedéssel járó káros hatásokat, amelyek állampolgárait és a környezetet sújtják, és a kénrészecskék szűrésére alkalmas berendezéseket szerel fel létesítményeire. A kén gyorsan eltűnik a levegőből, a szén-dioxid azonban tartósan megmarad. Épp ezért a szén-dioxid hatása ismét jobban érzékelhető – jegyezte meg a szakember. Véleménye egybecseng az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) megfigyeléseivel. A két intézmény a 2010-es évet a mérések kezdete óta eltelt időszak legmelegebb évének találta. A brit meteorológiai intézet szerint a tavalyi a második legmelegebb esztendő volt 1998 után.

Néhányan azzal a javaslattal éltek, hogy kénösszetevőket kellene pumpálni a légkörbe, ez esetleg segíthet visszafogni a globális felmelegedést azzal, hogy növeli a napsugarakat visszaverő felhők és köd képződését. Egy korábbi tanulmány eredményei szerint viszont ez nem jelentene megoldást: a felmelegedés csökkentéséhez szükséges kénmennyiség megsemmisítené az arktiszi ózonréteget, és mintegy 70 évvel késleltetné az antarktiszi „ózonlyuk” gyógyulását – állapították meg amerikai kutatók. „Az éghajlatváltozás jelentős veszélyei ismertek, de több kutatás kell, mielőtt a társadalmak globális megoldásokat próbálnának ki” – jegyezte meg Simone Tilmes, a coloradói Boulder Egyetem kutatója.

A hőmérséklet több mint egy évszázada emelkedik, amióta az ipari forradalom miatt olyan gázok kerülnek a levegőbe, mint a szén-dioxid. Voltak már hasonló stagnálások, például a II. világháború utáni érában, amikor az ipari termelés miatt robbanásszerűen nőtt a kénkibocsátás a világ több sarkában – hívta fel a figyelmet Kaufmann.

(MTI)